Könyvesboltok kihúnyása

Írta: YGergely


Megszűnik a Millennium Könyvesház. Az Oktogonnál, ott ahol a hatos megáll. Nekem a legjobb volt: csend és kényelem - csak természetes tán, hogy megszűnik. "Az égbolt bezár..."

Könyvesboltok elmúlása. Kihunyása. Elhullani ők is tudnak, mint az élőlények.

Három éve zárt be a Custos/Zöld könyvesbolt a Margit körúton. Elődje a Petőfi volt, Buda egyik legnagyobbja, jóval a mai plázahelyek előtti évtizedekben. Aki a Május 1 moziba ment, mehetett előtte a Petőfibe, elég közel hozzá. A Custos/Zöld a határon túli magyar irodalom legfőbb gyűjtőhelyeként létezett vagy másfél évtizedig, béke poraira. Bezárása után két évig rácsok mögött még, de kirakata tele volt lassan porosodó, fakuló borítójú könyvvel, csak legutóbb ürítették ki, hova kerülhettek?--- A Bem mozihoz közel ismert és választékos könyves hely volt a Balassi, ez elköltözött, nem kutatom, hová, sok sikert az új helyén. (Hogy még a környéken maradjak, nemrég szintén megszűnt egy kis antikvárium a Kapás utca/Jurányi utca sarkán.)

Most tehát a Millennium Könyvesházban hunynak ki a fények. Természetes fényei voltak, hiszen éppen azért lett kedvelt helyem, mert nemcsak neonfény világított benne, mint a nagy Mammut-Libriben vagy Mammut-Alexandrában. Az ismerősöktől harsány és forgalmas Írók Boltján kívül ritka az ilyen, és az égbolt onnan sem látszik. Most már semelyik librériából: a Batthyány téri vásárcsarnokban évekig olvastam az ottani Libri boltjában, melynek kisasztalai a Dunára és kék égre nyíltak, oda sem neonfénybe jártam olvasni. (Már egy éve megszűnt, helyén cipőbolt)... Mondjam tehát – és mondom – nekem akkor barátom egy könyvesbolt, ha nemcsak műfény ég benne, és ott le is lehet ülni: vagyis két egyaránt fontos feltétele van, hogy én valahol törzsolvasó - és törzsvásárló - legyek. A Millennium Könyvesház ilyen (ilyen még egy-két hétig, mert még él, bár utolsó napjait éli.)

A Mammut-Libribe én sohasem térek vissza olvasónak: nem elég, hogy szemrontóan gyenge benne a neon-műfény, a belső presszójában (Frei Tamás presszója és kávéboltja – állítólag ő maga is író, de még mennyire író, nemcsak kávékereskedő!) a neoncsövek alá még randább fénytompító zsákszövetet ügyeskedtek, legyen még szemrontóbb a félhomály az olvasni-makacsoknak. Mammutékban neon van, és ülni se nagyon lehet, mert hisz ugyanez mondható el a rivális Mammut-Alexandráról, három mindig foglalt kis puffjával, gyerek-ülőke, puff, (nem tudom más szóval), felnőttnek kényelmetlen és groteszk odakuporodni, kisgyerekek puha ülőkéjét bitorolni.

A Millennium Könyvesház emeletén mindig várt egy nagy, kényelmes fotel. Csak egyszer találtam benne mást, de mire szívdobbantóan megsértődtem volna, az a másik már el is tűnt, enyém maradt a hatalmas fotel. Sok jó és új könyvet olvastam benne.

Most hát vége ennek is. "Az égbolt bezár."