A francia barokk opera
műfajteremtő zeneszerzője az olasz származású Jean-Baptiste Lully. Firenzében
született 1632-ben, de gyakorlatilag gyerekkorától kezdve Párizsban élt. Ifjan kitűnt
zenei tehetségével és hamarosan XIV. Lajos (a Napkirály) udvari zenekarának vezetője lett.
Molière mellett kedvence és
kegyence lett a Napkirálynak. A 17. századi dráma és opera két nagy megújítója
éveken át közösen dolgozott. Molière darabjaihoz Lully zenei betéteket írt,
operák és balettek születtek az együttműködésükből.
A barokk zene pompás, fenséges,
fényes és tündöklő. Van benne valami magasztos és ugyanakkor valami közvetlen
is. Lully az ünnepit és a bumfordi groteszket keveri mesterien operáiban. Ilyen
műremek a Molière színdarabja alapján operára írt Úrhatnám polgár is. Ennek az operának - és talán Lully összes műveinek - máig legnépszerűbb dallama a Marche pour la Cérémonie des Turcs (a filmrészlet elején hallható).
Ha beülhetnék abba a bizonyos időgépbe, akkor egy barokk színházi előadást is megnéznék Shakespeare színháza mellett.
Ha beülhetnék abba a bizonyos időgépbe, akkor egy barokk színházi előadást is megnéznék Shakespeare színháza mellett.
Lully tíz évvel volt fiatalabb Molière-nél,annak halála után színházának vezetését is átvette. Fényes karriert futott be az udvarnál ünnepelt, és méltán elismert zeneszerzőként. A sors
fura fintora, hogy végül az ő halálát is a színház okozta. A karmesteri pálca által ejtett véletlen seb elfertőződése miatt halt meg 1687-ben a francia opera megteremtője.
A francia wiki bővebben ír a történtekről és következményeiről. http://fr.wikipedia.org/wiki/Jean-Baptiste_Lully
(A karmesteri pálca súlyos durung volt, Lully épp a Király tiszteletére írt Te Deumot dirigálta, egyre dühösebben, és hatalmas ütést mért nagyláb-ujjára. Borzalmas halála ellenszenves magán-létéhez illik, nem csodás művészetéhez. Urak-hölgyek: melyik a fontosabb?...)
A francia wiki bővebben ír a történtekről és következményeiről. http://fr.wikipedia.org/wiki/Jean-Baptiste_Lully
(A karmesteri pálca súlyos durung volt, Lully épp a Király tiszteletére írt Te Deumot dirigálta, egyre dühösebben, és hatalmas ütést mért nagyláb-ujjára. Borzalmas halála ellenszenves magán-létéhez illik, nem csodás művészetéhez. Urak-hölgyek: melyik a fontosabb?...)
Úgy rémlik, a remek Király táncol ( http://www.port.hu/a_kiraly_tancol_le_roi_danse/pls/w/films.film_page?i_film_id=48680 ) című filmben megvan ez a pálcakoppantós jelenet.
VálaszTörlésKöszi efes! Érdemes megnézni.
VálaszTörlés