Írta: Inkabringa
Nyár van. Kánikula. Szikrázóan,
perzselően süt a nap az égen. Az esték is melegek, sokáig lehet a szabadban lenni
a sötétben való botorkálás nélkül.
Sokan szenvednek a hőségtől.
Tudom. Szárad a kiskert. Tudom. Napszúrás, szomjúság kínoz sokakat. Tudom.
Illik vagy nem illik, én mégis
szeretem ezt a ragyogó, áradó napfényzuhatagot. Szeretem a nyarat a kánikulával
együtt. Sokkal jobban is viselem, mint a telet. A télben mindig van valami
komor, rigorózus szigorúság, vég nélküli fénytelenség nekem.
A nyár a fényeivel, árnyékaival,
színeivel maga a játékosság, sejtelmesség, végtelenség.
A napfény mindig fontos része
volt az emberi életnek és az emberek életről való gondolkodásának. Számtalan
vallás, rítus épült napkultuszra.
Egyiptomban Ré isten jelképezte a
Nap erejét, kinek könnyeiből lettek az emberek.
 |
| Ré isten |
Babilóniában Marduk volt a
napisten neve és az ő kultusza lett egyik forrása a perzsa Zarathustra
tiszteletének is, kinek teste születésekor fénylőn világított. Később aztán több vallásnak vált forrásává Zarathustra is.
A napkultusz a Föld minden
pontján felbukkan Új-Guineától Szibériáig. Ismerték az aztékok és az inkák is. Az
inka napünnepről, az Inti Raymiról
már szó esett a blogon.
Szeretem a napfényt, a
világosságot, a színeket, a kiapadhatatlan fényt. Nyáron tere van a létnek.
„Végre valami ne tőlünk függjön, ne a jókedvünknek, szerencsénknek,
boldogságunknak legyen kiszolgáltatva, hanem legyen: mint a természet. Mint a
napsütés. Mi meg ülnénk a kerti fehér
karosszékekben, valaki talán még könnyen mellettünk, és arcunkat a fénybe
tartjuk. Ez volna az ünnep - jön, amikor ideje van, harmónia és jóság nő a
nyomában, és nemcsak jobbá változunk, de a másik jóságára is rálátunk.” (Esterházy
Péter)
Ilyenkor legjobb egy kellemesen
behűtött ital és kedvünk szerint való társaság. Meg valami jó zene. Mondjuk a Sultry serenade, ahogy Ellis Marsalis (zongora) két fiával
muzsikálja. Jason Marsalis dobol, Delfeayo Marsalis harsonázik.
Amikor csak hallom, mindig ugyanarra gondolok: Hogy a csudába lehet ilyen finom eleganciával harsonázni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése