Írta: BikassyGergely
"Asztalomon bor, szóda van, / én nem oldozom fel magam"
Töredékek zakatolnak a fejemben. Ezt például biztosan egy "nyugatos" költő írta a húszas években - vagy ha nem, hát a fiatal Juhász Ferenc - aki már fiatalon nagy regiszteren tudott játszani. Most nem keresek utána.
Asztalomon veszélyes időkben, vagy az öreg Gyergyai Albert józan, megbízható, sőt nyugtatóan szomorkás bölcs könyvei, fordításai vannak, vagy még inkább Weöres Sándor valamelyik kötete.
Játékos verseibe bármikor jó belelapozni, vagy belemélyedni. Nagyon sok rövid, négysoros verse van, az Orbis Pictus kötet (vagy ciklus csupán?) csak ilyeneket tartalmaz. A híres Rongyszőnyeg ciklust most nem is említem. Minden soruk élményt ad. Sajnos, nincs sok Weöres-kötetem, mit nem adnék néhány első kiadásért. Az először 1970-ben kiadott Összegyűjtött írások (két szép fekete borítású könyv) van előttem, és büszkén, hivalkodva elmondom, W.S (évekkel később) szép, nagybetűs kalligráfiával dedikálta is - holott kétszer, ha találkoztunk.
Kínos "irodalmi-politikai" hang rontotta az ünnepi megjelenést. Egy egészen fiatal irodalmár éles, pimasz, ledorongoló kritikát írt róla, mely így kezdődött: "W.S. hajója, alig hogy vízre bocsátották, máris elsüllyedt". - De honnan tudja? - gondoltam szinte ordítva. Később személyesen megismertem az illetőt, nagyon okos és tájékozott, sőt tehetséges ember volt. Ez ügyben évek múltán, nyilvánosan, több cikkben kért elnézést. Pimasz, és igazságtalan? Lehet, sőt néha kell is az ilyen zajfelverő hang, de nem totális pártdiktaturában egy épphogy a "Tűrt" kategóriába beengedett zseniről. Zseniket demokráciában, és nem pártszél vezérelte motorcsónakon szép megtámadni. (Na jó: mondom, az egykori nagyon ifjú rég revideálta és megbánta buta gesztusát.)
Orbis Pictus - lapozgatom. Minden nagy költő írt gyengébb verseket. Weöres ebben is kivétel. Egyetlen gyenge verse sincs, valahogy a rövid négysorosai, sőt két vagy egysorosai nála lehetetlenné teszik, hogy "gyenge", vagy "halvány" vagy "rossz" - hogy így érezzük. Máshonnan beszél, nem tudjuk honnan, de ha közelről is - nagyon messziről. Most csak egy négysorosát idézem, találomra.
Felébredek: nem az vagyok, ki voltam.
Elalszom: holnap megint más leszek.
De élve, holtan, utcán, kriptaboltban
én emlékezem és én feledek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése