Monsieur Sax

Írta: Inkabringa

A képen látható jóképű úriember Adolphe Sax, aki éppen a mai napon született kétszáz évvel ezelőtt.

Adolphe Sax (1814-1894)

Belga hangszerkészítő és üzletember volt, és hogy fényes haszonra tegyen szert, az akkori korlátlan lehetőségek városában, Párizsban élte le élete nagy részét. Meggazdagodott, majd tönkrement, ezt váltogatta, olyan volt, mint az összes többi hasonló foglalkozású kortársa.

Ami mégis 200. születésnapjának megünneplésére késztet - az érett férfiak dicséretén túl - életrajzának azon fontos momentuma, amikor is 1846-ban feltalálta a szaxofont.

Ez már okot ad a tiszteletteljes főhajtásra, mert a szaxofon csudálatos képességű hangszer. Szokták hasonlítani az emberi hanghoz is, amit általában dicséretnek szánnak, bár amilyen hangjai vannak némelykor az emberiségnek, nem feltétlenül válik dicsőségére. Meg mondják ezt más széles skálájú érzékenység kifejezésére képes hangszerekre is, mint a fuvola, hegedű, gordonka stb.

A szaxofon mégis sokaknak nagyon kedves hangszere, én is közéjük tartozom. Széles e világnak a „szabadság fantomja”, a jazz fedezte fel. Mára már a zene minden területén jelen van (népzene, komoly- és könnyűzene) jellegzetes hangzásvilágával.

Adolphe Sax szülővárosa, a Belgiumban található Dinant minden négyzetmétere a szaxofonról szól. Van például egy híd, ahol színes szaxofonok jelképezik Európa országait.

Saxy Bridge - Dinant

A szaxofonnak a zene valamennyi ága-bogában hatalmas zsenijei voltak és vannak a nagyvilágban és kis hazánkban is. Mindenki sorolja fel szépen magában a neveket, és essen neki a zenegyűjteményének, hogy belehallgasson brillíros szaxofonjátékukba.

Én most ezen a szép kerek születésnapon mégsem a szaxofon nagyágyúit fogom megidézni, hanem egy 2009-ben alakult, fiatalokból álló zenei formációt. Ez a Trio Riot.

Trio Riot

Adolphe Sax születésének 195. évfordulóján jött létre ez a remek formáció. Nem hinném, hogy ez adta az indíttatást a közös zenélésükhöz, bár ezt nem kérdeztem meg tőlük, ahogy mást sem.

A nevük is sejteti, hogy a zenekar háromtagú, két szaxofonos és egy dobos alkotja. Nagyon fiatalok, virtuózok és ötletesek.

Az altszaxofonos egy dán lány, Mette Rasmussen, a tenorszaxofonos egy brit fiú, Sam Andreae, a dobos pedig egy svájci fiú, David Meier. Így aztán abban sincs semmi furcsa, hogy a zenekart történetesen Helsinkiben alapították. Európa-szerte koncerteznek, hozzánk még nem jutottak el tudtommal, de előttük az élet és még nekünk is van hátra belőle, talán egyszer itt is hallhatjuk őket.

Idén megjelent lemezükkel azonnal a szívem közepébe találtak. Frissek, a legnemesebb értelemben szemtelenek és rendkívül kreatívan improvizatívak. Kifejezetten izgalmas a zenéjük. Ötvözik a punk, a free jazz és a kortárs zene hagyományait. Egyik szerzeményük például Bartók Béla előtt tiszteleg feszengés helyett laza virtuozitással (Bartstock: ITT meghallgatható).

Az egész lemezt ITT lehet meghallgatni. Érdemesek a fülhegyezésre. Pofátlanul eredetiek.

Köszönjük, Monsieur Sax!