Írta: BikassyGergely
Ha jól emlékszem, írtam már a blogba Camus-ről, talán filmek, talán Gyergyai Albert kapcsán. Mint olvasom, a Pestis-nek több tucat új kiadása született mostanában, főleg olasz és francia ediciók. Jó, ha sokan újra olvassák. Komor, de nem vigasztalan. Miként az író más művei, egész életműve...
Magyar nyelven most feltűnően sokasodnak az újrafordítások. Az ÉS legújabb számában Szávai Jánost faggatják, mi a véleménye a Gyergyai-féle régebbi Közönynek nemrég az eredeti francia címhez szószerintien hű (Az idegen) újra magyarításáról? Szávai János nem tagadja, hogy mestere, Gyergyai Albert alakja, és munkássága nagyon közel áll hozzá - a legendás mester és tanár egyébként keresztapja volt... Az érdeklődő további fejleményekre is figyelmes lehet. A Pestis új magyar fordítása is készen áll, kíváncsian várom. A "régit" a hatvanas évek táján egyik fő francia professzorom, Győry János fordította. Elavult volna? Egy új fordítás alapvetően frissíti, más fényt ad neki? Bizonytalan vagyok az új változat ismerete nélkül. (Lehet, hogy utána is bizonytalan maradok...) Azt is most látom, hogy Camus másik alapvető kisregénye, a Bukás szintén új magyar fordítással kerül nemsokára az olvasó elé. Nem érdektelen, azt a regényt pedig először Szávai Nándor alakította magyarrá (a fent említett Szávai János édesapja). Sem Győry, sem Szávai Nándor nem fordított túl sokat, inkább tanári-professzori hivatásuknak éltek.
Camus-t idegenkedve kezelte a kádári "kultúrpolitika" - ismert volt szovjetellenes nézeteiről, s hiába állt még távolabb mindenfajta hagyományos jobboldaltól, 1956-os írásai és szereplése miatt nálunk sokáig még a "tűrt" kategóriába sem akarták elfogadni. Szávai Nándornak és Győry Jánosnak szintén volt elég baja '56 miatt, és - ez valóban figyelemre méltó - magát Gyergyait pedig épp Camus-vel tartott személyes kapcsolatai miatt évekig utazási tilalommal sújtották - nagy francia irodalmi kongresszusokra nem engedték kiutazni. Gyergyai az irodalmi esszé klasszikusa, már életében sejteni lehetett. Flaubert és Proust mellett, az (akkor) új francia irodalom legnagyobb egyéniségének Camus-t tartotta, érdemes újraolvasni róla szóló esszéit. A Nobel díj - és saját nagyrabecsülése - ellenére kételyekkel is birkózott: valóban a legnagyobbak közé tartozik a Közöny, a Pestis és A bukás írója?
Most, az új magyar fordítások tanulságaival átgondolhatjuk... Nekem gyakran eszembe jut a mostani járvány idején a francia író egy levele, melyet vitapartnerének, egy francia főpapnak írt, ezzel a köszöntéssel: "Üdvözlöm Önt közös száműzetésünk földjén..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése