Írta: bikassygergel
1895. december 28-án
tartotta első nyilvános vetítését Auguste és Louis Lumière a párizsi Grand
Caféban.
Az egyik első magyar
filmszaklap Mozgófénykép
Híradó névre hallgatott. De
ezen a címen senki sem emlegette, valójában Kinematographen
Anzeigernek ismerték.
Ez a Kinematographen Anzeiger (Budapest VII., Rákóczi út 68. I.
em. 9.) a film születésének korai évfordulójára, 1908 decemberére ünnepi számot
adott ki.
A címlapon „a
kinematográfia megteremtői”: legfelül a Lumière-fivérek, bajszosan és
elmélyülten, mint két filozófus, alattuk Léon Gaumont, Thomas E. Edison,
Charles Urban. Jövőbe látó, derűs tekintetek.
Az Anzeiger szerkesztői jól tudták, hogy a
filmet nem „feltalálták”, hanem megteremtették. A vetítés lehetőségét teremtették
meg, és sokkal többen, mint ahányan bármely filmlap címoldalára felférnének.
Georges Demeny például Demény néven magyar eredetű, Skladanowski lengyel–német.
És a legnagyobb elfeledett, aki már Lumière előtt vászonra vetített képet, az
angol Friese-Greene. Vagy Augustin Le Prince az? Neki a szabadalmát ellopták,
másodjára meg már elkésett vele.
Mert nem a filmet, a mozit kellett feltalálni. Azt a
szertartást, hogy valamely dobozból kivetíthető legyen a mozgókép, és ezt a
nagy képet akár több százan egyszerre nézhessék.
Közhely ma már, amit az első Lumière-bemutató után egy francia újságíró leírt: a megörökített mozgás lépés a halál legyőzése felé.
Kicsi kis lépés. De
nagyobb úgysem lesz.
Edison és mások már
évekkel előbb mutattak fényképezett mozgóképet úgy, hogy egyetlen ember
nézhette csak, dobozba kandikálva?
Mi a különbség? A mozi
lényege.
Írjuk fel iskolai
füzetünkbe, mert újból elfeledjük: Lumière-ék
a mozit találták fel. A közös filmnézés lehetőségét.
Nem lehet
elpusztítani, nyugodtunk meg.
Pedig el lehet
pusztítani. Azzal, ha egyedül nézzük. El lehet pusztítani a magánnyal. A halál
legyőzése csak zsúfolt moziteremben lehetséges.
Lumière-ék a mozit
találták fel, a halál egyetlen ellenszerét.
A film megszületésének
századik évfordulóján, 1995-ben elhatároztam, hogy én itt meg is állok, a száz
éves születésnapon. Utána az ezredfordulókor akartam abbahagyni. Majd 2007-ig
nézek új filmeket, ugyanis akkor volt Griffith Magányos villa című 12 perces
filmjének a centenáriuma, a filmnyelv akkor született meg, azzal a
mozival.
Most van a mozi
születésének 120. évfordulója.
Még várok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése