Keresés ebben a blogban

2015. december 28., hétfő

A fény évfordulója

Írta: bikassygergel


1895. december 28-án tartotta első nyilvános vetítését Auguste és Louis Lumière a párizsi Grand Caféban. 
Az egyik első magyar filmszaklap Mozgófénykép Híradó névre hallgatott. De ezen a címen senki sem emlegette, valójában Kinematographen Anzeigernek ismerték. Ez a Kinematographen Anzeiger (Budapest VII., Rákóczi út 68. I. em. 9.) a film születésének korai évfordulójára, 1908 decemberére ünnepi számot adott ki.

A címlapon „a kinematográfia megteremtői”: legfelül a Lumière-fivérek, bajszosan és elmélyülten, mint két filozófus, alattuk Léon Gaumont, Thomas E. Edison, Charles Urban. Jövőbe látó, derűs tekintetek.

Az Anzeiger szerkesztői jól tudták, hogy a filmet nem „feltalálták”, hanem megteremtették. A vetítés lehetőségét teremtették meg, és sokkal többen, mint ahányan bármely filmlap címoldalára felférnének. Georges Demeny például Demény néven magyar eredetű, Skladanowski lengyel–német. És a legnagyobb elfeledett, aki már Lumière előtt vászonra vetített képet, az angol Friese-Greene. Vagy Augustin Le Prince az? Neki a szabadalmát ellopták, másodjára meg már elkésett vele.

Mert nem a filmet, a mozit kellett feltalálni. Azt a szertartást, hogy valamely dobozból kivetíthető legyen a mozgókép, és ezt a nagy képet akár több százan egyszerre nézhessék.

Közhely ma már, amit az első Lumière-bemutató után egy francia újságíró leírt: a megörökített mozgás lépés a halál legyőzése felé.
Kicsi kis lépés. De nagyobb úgysem lesz.

Edison és mások már évekkel előbb mutattak fényképezett mozgóképet úgy, hogy egyetlen ember nézhette csak, dobozba kandikálva?
Mi a különbség? A mozi lényege.

Írjuk fel iskolai füzetünkbe, mert újból elfeledjük: Lumière-ék a mozit találták fel. A közös filmnézés lehetőségét.


Nem lehet elpusztítani, nyugodtunk meg.

Pedig el lehet pusztítani. Azzal, ha egyedül nézzük. El lehet pusztítani a magánnyal. A halál legyőzése csak zsúfolt moziteremben lehetséges.

Lumière-ék a mozit találták fel, a halál egyetlen ellenszerét.

A film megszületésének századik évfordulóján, 1995-ben elhatároztam, hogy én itt meg is állok, a száz éves születésnapon. Utána az ezredfordulókor akartam abbahagyni. Majd 2007-ig nézek új filmeket, ugyanis akkor volt Griffith Magányos villa című 12 perces filmjének a centenáriuma, a filmnyelv akkor született meg, azzal a mozival. 
Most van a mozi születésének 120. évfordulója. 
Még várok... 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése