Szép remények (Dickens, BBC, UPC)

Írta: bikassygergel


Karácsonykor esetleg eszébe jut az embernek Dickens Karácsonyi éneke. A nagy magyar kábelhálózat, az UPC gondoskodott arról, hogy más is eszébe jusson az embernek. Az UPC ugyanis január elsejétől megszünteti a BBC Entertainment sugárzását. Ez a csatorna nemcsak kiemelkedő színvonalú (volt), hanem itt készült minden idők talán legjobb Dickens-filmfeldolgozása, a Szép remények is. Szerencsére nagyon sokszor ismételték, hátha ismétlik még év végéig, aki teheti, vegye videóra.

Aki meg teheti, olvassa újra a Szép reményeket, ha lehet, Bartos Tibor fordításában. Vigyázat: egy ebook-kiadó gondosan megfontolva Mikes Lajos 70-80 évvel ezelőtti fordításában adja ki, a régi magyar címén. Hja kérem, az ugyanis már jogdíj nélküli, hja kérem, ez itt a lényeg, nem a magyar szöveg milyensége. Igazán nem szeretném a nagyszerű szerkesztő, a legendás "Mikes bácsi" emlékét haloványítani, sok nagy magyar írón segített, szépen emlékezett rá Gelléri Andor Endre és mások. Dickens több könyvét is ő fordította, mondom, hetven-nyolcvan éve. Ezek jó részét azóta újra fordították, pedig mai szemmel sem mind "olvashatatlan", sajnos a Nagy várakozások (nála ez a cím) olvashatatlan,  és így a jogdíjkerülő magyar ebook-kiadók sokakat majd sikeresen elriasztanak az írótól.

Nálunk folyamatosan és igazán amúgyis csak a Twist Olivér és talán a Copperfield Dávid volt jó értelemben "tömegolvasmány", más, nagyobb regényei, pl. a Szép remények és a Nehéz idők sohasem. A Twist Olivér nagyon korán, már 1843-ban (!) megjelent magyarul, az érdekes nevű Gondol Dániel református lelkész fordításában, és innen kezdve vagy százhúsz évig sikertörténet. Fordították Dickenst a legjobb huszadik századi magyar írók, köztük Szentkuthy Miklós és Ottlik Géza.

Említsem megint Bartos Tibort, a Nehéz idők 1959-es kiadásához (a Világirodalom Klasszikusai, negyvenezer példány) ő írt utószót, és ez az írás több szemszögből nézve is különös teljesítmény. Az '56 utáni "nehéz időkben" a kiadói igényekhez alkalmazkodva marxista, sőt "vonalas", vulgármarxista ízű dolgozat. Egyszersmind bravúros esszé, ahol a vulgármarxizmus ravasz álca: mögötte Dickenst és korát, az író értékeit kiválóan ismerő Bartos a talán máig legjobb Dickens-tanulmányt tette az asztalra.

A Nehéz idők maga szintén kétarcú remeklés: egyrészt afféle oktató célzatú "tanregény", jókról és gonoszakról, másrészt illúziótlan korrajz Anglia kapitalizmusának mocskos és iszonyú "hőskoráról", a munkások és bányászok és mindenfajta kétkezi dolgozók könyörtelen, állatias kizsákmányolásáról. Van egy szakszervezeti vezető, akinek kudarcával Bartos szerint Dickens azt sugallja, hogy a munkásság soha nem döntheti meg a kizsákmányoló kapitalizmust. Sőt, talán ki is mondja, mint a tételregényekben szokás. Majdnem pontosan egyidőben - bár az írónál azért kicsit később - Engels is rájött, hogy a szakszervezeti munkásság alkalmatlan ilyesmire, még később Lenin már "élcsapatot" követelt az önmagában tehetetlen munkásosztály "vezetésére" - hogy mi lett ebből, azt nyögjük máig.

Dickens elsősorban nagy romantikus, aki sokkal több, mint nagy romantikus, de azért naiv, gyönyörű szerelmi történeket írt, hamvas ifjú hölgyekről és ábrándos ifjakról. A Nehéz időkből az is kiderül, hogy amúgy "mellékesen" hibátlan és mély korrajzot, mondhatnám, társadalmi elemzést ad. Minden érdeklődőnek, legyen az érettségiző nagykamasz avagy kezdő történész, szelíden azt ajánlom, hogy Engels és Lenin helyett Dickens nagy műveit olvassa, ha a klasszikus, 19.századi kapitalizmust meg akarja ismerni. Jobb olvasmány.

A BBC Entertainement pedig kiváló Dickens-sorozataival az egyik legjobb tévé. Most hát a legnagyobb magyar kábelhálózatnál nem nézhetjük. Karácsonyi ajándék.