Írta: Inkabringa
Néhány hete láttam egy indiai thrillert. Fordulatos történet, szokatlanságot csak az jelentett, hogy dalbetét volt benne és az elején még táncoltak is. Ez Bollywood, gondoltam. Ennél többet nem tudtam az indiai álomgyárról. Elvégeztem egy többéves filmtörténeti és filmelméleti képzést, de Bollywood szóba sem jött. Igaz, Hollywood is alig. Ez a képzés az európai szerzői filmes látásmódot tanította nekünk. Én ebbe nőttem bele, és nagyon sokat kaptam és kapok ezektől a filmektől. Ámde van egy másik közegem, a kulturális antropológia, ami meg arra tanít, hogy ha békésebb és szerethetőbb világban akarunk élni, akkor lépjünk ki a saját ízlésünk-kultúránk ketrecéből.
Szóval az éneklő-táncoló thriller után érdekelni kezdett Bollywood, és rábukkantam egy híres bollywoodi filmsztárral készült beszélgetésre. Shah Rukh Khan (röviden SRK) filmjeit állítólag 3,5 milliárdan (!) nézik a világon. Nem számoltam utána, de nem vitatom, elhiszem.
 |
| Shah Ruhk Khan |
Itt jön az én őszinte, töredelmes vallomásom: nemhogy soha életemben nem láttam egyetlen filmjét sem Bollywood királyának, de jóformán még a nevét sem hallottam eddig. Szégyen, hogy a fogyasztói kultúra ormain járunk, és ehhez képest nem ismerek egy ekkora szupersztárt. Nyilván rajtam kívül mindenki jól ismeri őt széles e hazában.
Az interneten kerestem SRK filmjeit, találtam is néhányat – hindi nyelven. A világ legnagyobb szupersztárjának filmjeiben - finoman szólva - nem bővelkedik kis hazánk. Beütöttem a Youtube keresőjébe a nevét és megdöbbentem. Olybá tűnt, hogy ott minden SRK-ról szól. Shah Rukh Khan, a rajongói szerint King Khan, egy igazi szupersztár. Persze ez még kevés ahhoz, hogy a mi kis magyar valóságunkba betörhessen. Azért biztosan itt is akadnak rajongói.
Néztem az előadásait, interjúit. Rengeteg van belőle. Milliónyi felvétel arról, hogy a világ minden pontján - Ausztráliától Németországig - lelkes rajongótömeg fogadja. Rábukkantam, hogy Budapesten is forgatott néhány éve. Ha elém áll és a nevét mondja sem tudtam volna, hogy kicsoda. Az ezredrangú celebecskékről szóló híreket nem győzöm kerülgetni, Bollywood királyáról meg alig valamit hallani kis hazánkban. Az csak egy szófordulat, hogy kicsi a világ. Nekünk, magyaroknak, befoghatatlanul nagy. Durcázunk, ha a világ másik végén nem tudják, hol van Magyarország, de égbe fúrt orral nem veszünk tudomást a világ legnagyobb filmsztárjáról. Shah Rukh Khant államfők, tudósok és sztárok keresik fel, a legbefolyásosabb emberek egyike a világon. De nem is ezért érdekes.
SRK filmjeit alig ismerem még. Életének elemzését másra hagyom. Ír és beszél róla ő maga is eleget. Én sem szeretem, ha olyanok szálazzák az életem, akiknek semmi köze hozzá. Azért megemlítem az áradó szívű szabadságharcos édesapját. Ő olyan érdekes figura számomra, mint Mándy Iván apja.
Amire rálátásom nyílt valamelyest az elmúlt hetekben, Shah Rukh Khan szupersztársága, ami mint jelenség, rendkívül érdekes. A sztárság mibenléte és a sztárlét évek óta foglalkoztat. Mindig a csillogó önsorsrontást láttam benne és nem értettem, mi a jó ebben. Az én vadóc lelkemnek Banksy a sztárja, de most, hogy SRK-t jobban megismertem, azt mondom, megérdemelné, hogy magyar nyelven is többet írjanak róla. Én most rászánom a betűt. Jó sok betűt. Shah Rukh Khan ugyanis nemcsak szupersztár, hanem egy rendkívül értelmes ember, akinek ráadásul remek a humora és öniróniája is van. Mielőtt színész lett és szupersztár, közgazdász és újságíró diplomát is szerzett. Állítólag sokat olvas. Azt mondják róla, hogy a szupersztársága ellenére is két lábbal áll a földön.
SRK mindig megvédi a kritikáktól Bollywoodot. Vállalja az álomgyárat, mert szerinte erre szüksége van az embereknek. Álmok nélkül senki sem képes változtatni az életén. Ez tulajdonképp igaz, bár sajnos nagyon sokan (Indiában is) álmokkal sem tudnak változtatni az életükön. Például a szegénység felszámolásához nem elég az álmodozás, de ez csak egy akadékoskodó közbevetés. Példának hozta fel egy német rajongóját, aki szerint Németország nagyon komfortos hely, minden gombnyomásra működik. Két dolog hiányzik az életükből: nem tudnak sírni és bolondozni. Ezt a gombot nyomja meg bennük Bollywood.
SRK filmjei a bollywoodi szórakoztatóipar részei: főként romantikus filmek, romkomok és akciófilmek. Erre egy magára valamit adó európai sznob legyint, de ne tegye. Senki ne fáradjon azzal, hogy a világról a saját ízlése szerint ítélkezzen, az is szép, ha eligazodik a sokféleségében. SRK karrierje az 1990-es években kezdődött, évente több filmet is forgat. Bollywoodban átlagban ezer film készül évente. King Khan a romantika királya, akibe nők tömegei szerelmesek. De a hősszerelmes szerepeken túl játszott már gengsztert, autistát, törpét, sőt kettős szerepben önmagát és rajongóját is alakította egy filmben.
SRK úgy lett a világ elsőszámú szívtipró szeretője, hogy a bollywoodi filmekben - India szigorú konzervatív szabályai szerint - testi kapcsolat alig-alig ábrázolható. Ez SRK karrierjének kezdetén különösen így volt. Mostanra már lazultak némiképp a tiltások. Miközben évtizedek óta akciófilmek készülnek Bollywoodban. Ezek szerint, ha valakit szitává lőnek egy filmben, az kevésbé erkölcstelen, mint két ember szerelmes összefonódása. Ezzel az ellentmondással egyébként a világ minden táján küszködnek.
Indiában a bollywoodi sztárok óriási hatással vannak a közvéleményre. Amit a filmjeikben és azon kívül képviselnek, nagyon sokaknak iránymutató. Persze egy fecske nem csinál nyarat (még akkor sem, ha szupersztár), de bizonyos tendenciákat elindíthat vagy felszínen tarthat. SRK a romantika királyaként például a nők egyenjogúságának élharcosa. Miközben mosolyogva tűri a tini lányoktól a szelfiket, öleléseket és a folyamatos sikítozást, gyakran beleszövi a mondandójába: éljék a saját életüket, és ne azt, amit mások mondanak, hogy élniük kell. Ez különösképp fontos Indiában, ahol a gyermekházasság, a kikényszerített házasság, az erőszak, a nőkkel szembeni megalázó bánásmód, a nők mozgásszabadságának korlátozása és az alulképzettségük még mindig komoly probléma. Ezek a témák felbukkannak a bollywoodi filmekben. Mivel India népességének 65%-a 35 év alatti, a fele meg 25 év alatti, SRK szavainak súlya van a nők jövőbeli helyzetének alakításában.
Gyakran hangoztatja, ő mindent a nőknek köszönhet. Nagyon sokat kapott és tanult tőlük, és a végén mégis mindig ezt kiáltja a világ: Shah Rukh Khan a király. Ezért minden kedvessége, lovagiassága, figyelmessége azért van, hogy köszönetet mondjon a nőknek. SRK alapítványt hozott létre a savtámadást elszenvedő nőkért, ez Indiában sajnos sokakat érint. Arról is beszél a tini lányoknak, hogy a romantika nem azt jelenti, hogy a szerelmesek a tengerparton sétálnak a naplementében, hanem azt, hogy a nő felszabadultan szárnyalhat és önmaga lehet a férfi mellett. Mindezek után megjegyzem, hogy SRK muszlim. Csak hogy bekavarjak a sztereotípiákba, amiket széles e honban oly serényen sulykolnak a derék állampolgárok fejébe. SRK felesége pedig hindu, három gyermeküket mindkét vallás ismeretére és vallási toleranciára nevelik. Teszik ezt Indiában, ahol a muszlimok és a hinduk közötti kapcsolat közel sem felhőtlen. A 9/11 merénylet utáni évben muszlim vallása és a gyanús Khan név miatt az USA-ban a repülőtéren órákig vizsgálták, miközben a Yale-en várták egy rangos elismerés átadására és az előadása megtartására.
A sztárság mibenlétéről eddig SRK-tól tudtam meg a legtöbbet. Ő a sztárság valóságos teoretikusa. Ezt nagyra értékelem. Aki már próbálta, tudja, hogy gyakran nehéz összehozni a teóriát a metodikával, de neki sikerült. Rengeteg előadásban és interjúban beszél a sztárságról, elemzi a saját életén keresztül, nagyon értelmesen és őszintén. Végre kezdem érteni, mi értelme van ennek az egésznek. SRK felépített egy brandet, ami magába foglalja a hősszerelmest és a példás családapát, az életélvező vagány macsót és a kontemplatív embert, a filozófust és a Pokémon-vadászt. Valahol azt írták róla, életének legnagyobb alakítása: Shah Rukh Khan, a szupersztár. Mítoszokra mindig szüksége lesz az emberiségnek. Szerinte „SRK, a sztár” is egy mítosz, és ő ezt a mítoszt szolgálja. Örömmel. Végre egy sztár, aki élvezi a sztárságát. Sztárnak lenni csak így érdemes.
A sztárok általában áhítják a sikert és rajongást, majd rettenetes teherként élik meg. Zsákba bújva közlekednek, depressziósok, szenvedélybetegek, romhalmaz a magánéletük, nem egyszer bele is halnak a sztárságukba. Nem győzünk aggódni értük. Talán szükségük lenne egy felsőfokú kurzusra Shah Rukh Khantól, hogyan is kell sztárnak lenni. Nyilván neki sem könnyű, de neki mégis elhiszem, hogy örömét leli benne.
SRK hülyeségnek tartja, ha valaki az elismerésért küzd, majd amikor megkapja, elbújik. Ő élvezi az emberek szeretetét. Szeret sztár lenni. A sztárság egy buborék és ő élvezi az életet ebben a buborékban. Persze egyszer minden buborék kipukkan. Látja az árnyoldalát is, ami izolálja és magányossá teszi a sztárokat, de az ő receptje, hogy épp ezért nem szabad megszakítani a kapcsolatot az emberekkel. Úgy véli, hogy a sztároknak kiváltságosan sok szeretet jut, de ostoba, aki azt hiszi, hogy ez ne járna a világon mindenkinek. Ezért a felé áradó szeretet viszonozza. Fáradhatatlanul. Tényleg és valóban, szinte szolgálatszerűen. Mint a pápa. (Most biztos többen felhorkannak.) SRK bámulatosan könnyed eleganciával műveli a sztárságot. Sosem láttam még ilyen profizmust. (Példa ITT és ITT)
Bárhova megy, sikítozó rajongók hada veszi körül. Ezt szó szerint kell érteni. Csenghet a füle. Vannak testőrei, mert talán szét is tépnék, de nem fél a rajongóitól. Magához engedi őket. A háza előtt éjjel-nappal tömeg várja. (Megjegyzem, azért elég komoly erődítmény veszi körül.) SRK kimegy hozzájuk és integet nekik meg kitárt karral áll a híres pózában. Ettől a póztól egyébként megőrülnek a rajongói. Védjegyévé vált ez a táncmozdulat, ITT megnézhető. Milliók utánozzák.
Férfiak másznak fel a színpadra, hogy megérinthessék, szájtátva figyelik, hogyan kell hódítónak lenni. De a legjobb, ahogy a fiatal lányokkal bánik. Kétségtelenül kedvére való, hogy érte epedő fiatal nők veszik körül. Beszélget a rajongóival, táncol velük, énekel, udvarol nekik. Kedves és figyelmes a tini lányokkal, mintha ezzel is azt sugallná, hogy ennél alább ne adják a férfiakkal szembeni elvárásokat. (ITT és ITT látható példa.) Azt sugározza a rajongóinak, hogy fontosak számára, sőt, fontosak a világ számára, részei a boldog életének. Ezt tekinthetjük a brandépítés részének is, de szolgálatnak is. Rettenetesen fárasztó lehet, ő azonban okosan és élvezettel csinálja.
Shah Rukh Khan különleges erénye a fergeteges
humora. Egészen kivételes. Rengetegszer megnevettetett. Egy interjúban azt
mondta, hogy vissza kell fognia magát, mert a világból már kiveszőben van a humor,
és sokan nem értik. Ezzel mélyen egyetértek. Teljesen belemerül a szupersztár szerepébe,
de képes kívülről is nézni önmagát. Az öniróniája bámulatos, szellemesen tudja
kifigurázni a saját sztáréletét szóban és tettben. Jó példája ennek az I am the best című klipje,
hamisítatlan bollywoodi kivitelben.
 |
| Rajongók SRK háza előtt |
Szerinte a sztárság mögött nincs más, csak rengeteg munka. A mottója, hogy ha kudarca van, akkor többet dolgozik, és ha sikere van, akkor is. Kirobbanó energia van benne. Természetesen nemcsak rajongói, hanem utálói is vannak, mert a sztársággal ez is együtt jár. Nem örül neki, de tudomásul veszi. A humorával és intellektusával felülemelkedik rajta. Egyszer azt nyilatkozta, hogy ha gyűlölködésbe és sértegetésbe ütközik, egyedül a fürdőszobában jól beolvas mindenkinek, ettől megnyugszik. Van benne egyensúly, profizmus és fegyelem. Ezek nem engedik, hogy megbillenjen ebben a teljesen természetellenes létállapotban, ami a sztárság. Bár talán azt is tudja, hogy ez a buborék bármikor kipukkanhat. Meg is van az eredménye. A világ legbefolyásosabb emberei között tartják számon, és gazdagabb, mint a hollywoodi sztárok. A rajongói között van Penélope Cruz, Lady Gaga, Brad Pitt és Leonardo DiCaprio, de Obama és Trudeau is. (Bővebben ITT) Hollywood is hívogatja már jó ideje, eddig még nem lépte át Bollywood határát. Egyszer azt nyilatkozta viccesen, hogy James Bondot szívesen eljátszaná: romantikát, zenét és táncot vinne bele. Egyszer ki kellene próbálni.
Bollywood álomgyáráról doktori értekezéseket írnak világszerte. Shah Rukh Khan pedig díszdoktori címet és egyéb rangos kitüntetéseket kap minden kontinensen az egyetemektől és világszervezetektől. Sorra hívják meg előadást tartani a legpatinásabb intézmények. SRK hatással van az emberekre és ezt pozitív és értelmes irányba akarja fordítani. Számos jótékonysági és világjobbító projektben vesz részt. Nők helyzete, környezetvédelem, pandémia: ő többet segít, mint a kormány. Valóban lenyűgöző a karitatív tevékenysége. Mindamellett szereti a luxust, nem is tagadja fényűző életét. Aki erre kíváncsi, megtudhatja milyen a mumbai, a dubaji vagy a londoni háza és a tucatnyi luxusautója. Hatalmas lehet az ökológiai lábnyoma. Nem szégyelli, hogy szeret jól élni, de természetesnek veszi, hogy segít másoknak. Nem tagadja, sőt analizálja az életében rejlő ellentmondásokat. Nyilván ő sem gáncs nélküli lovag, de talán az altruizmus nem csupán alkalmi marketingfogás az életében.
SRK elve, hogy előbb gazdagodj meg, és aztán válj filozófussá. Én itt Kelet-Európában azt tapasztalom, hogy aki filozófiai mélységeiben akarja érteni a világot, az elől mindig elveszik a falatot, aki pedig meggazdagodott, minden elvét feladja, hogy tovább gyarapíthassa vagyonát. SRK a toleráns Indiában és földgolyóban hisz, a nemek, vallások és társadalmi csoportok közötti egyenlőségben. A közvetlen politikába nem ártja bele magát, de a társadalomkép víziójának alakításában fontos a szerepe. De talán ő is tudja, hogy hiába szupersztár, egymaga nem mentheti meg az emberiséget. Nem is érzi feladatának. Életelve, hogy lehetőleg ne bántson meg másokat, ne ártson másoknak, bár gyakran csípős a modora, és a neki jutott szerencsés életet úgy hálálja meg, hogy a javaiból bőséggel ad másoknak. Egy előadásában azt fejtegette, hogy az oly igen áhított emberi méltóság valójában az emberek közötti egyenlőség, a jóindulat és az együttérzés képességében rejlik. Hasonló állásponton volt az idén 100 éve született amerikai filozófus, Richard Rorty is. Lehet, hogy SRK olvassa Rorty könyveit, de ha az indiai kultúrában élve jutott erre a következtetésre, akkor alátámasztja Rorty elméletét.
Végére hagytam egy fontos értékét, ami csöppet sem lebecsülendő: táncol. Persze Bollywoodban mindenki táncol. Egyszer én is táncoltam egy indiai fiúval szvinget, itt Budapesten. Nagyon jó táncos volt, bár Bollywoodhoz semmi köze. Ebből persze még nem vonható le az a következtetés, hogy Indiában minden férfi táncos lábú. Az bizonyos, hogy Shah Ruhk Khan zseniális táncos. Talán egy másik felsőfokú kurzus keretében rávezethetné a nyugati kultúrában élő férfiakat arra, hogy táncoljanak. Neki talán jobban hinnének, mint a nőknek. Van egy macsó téveszme, hogy az számít férfiasnak, aki nem tud és nem is akar táncolni. Pedig egy táncoló férfi delejes hatással van a nőkre. Ha én divatdiktátor lennék, kidobnám a nyakkendőt a kukába, és divatba hoznám a táncot. Egy okos férfi akkor is táncol időnként a párjával, ha nem tud, mert ezzel mágnesként vonzza magához a nőt. Shah Rukh Khannak talán hinnének a férfiak. Ő még a professzorokat is ráveszi a táncra (ITT) és a díszdoktori előadását is tánccal fejezi be. (ITT)
Én az európai szerzői filmeken nőttem fel. Ezt
sem dicsőségnek, sem szégyennek nem tartom. Az én öntudatra ébredésemet Jancsó
Miklós és Tarr Béla képi világa kísérte. Nekem ez az otthonos. Megjegyzem, akik Bollywoodban őket nem ismerik, nem is sejtik, mekkora élményt hagynak ki. Szóval én ebből a
kulturális közegből mondom, hogy nagyon sajnálom, hogy eddig azt sem tudtam,
hogy Bollywood királya a világon van, és igazán örülök, hogy most már tudom. Ő
a sztárság okos és hiteles teoretikusa, és nem vitatom, hogy Shah Rukh Khanra
szüksége van a világnak.
