Mészáros Márta ünnepe

Írta: BikassyGergely

A magyar film ünnepe is. Mészáros Márta holnap lesz 90 éves.

Mészáros Márta

Apja Mészáros László tehetséges szobrász volt, baloldali gondolkodású ember. Kirgizisztánban szinte új hazát ismert meg. A sztálini terror áldozata lett, kivégezték, sírja ismeretlen. 

Márta Moszkvában végezte a főiskolát. Oroszul jól beszélt, magyarul nem... - De hát mit soroljam: önéletrajzi filmjeiben beszélte el gyerek- és fiatalkorát. (Napló apámnak és anyámnak - Napló gyermekeimnek) 1945 után Budapestre került, de hamar férjhez ment, és férjével Bukarestben élt, több román kisfilmet is rendezett. Válásuk után ismét Budapesten: Mártát elismert fiatal dokumentumfilm-rendezőként tartották számon. A hatvanas évek elején-közepén főleg A Lőrinci Fonóban című rövidfilmjét becsülték méltán, nyers is igaz hangja, valóságfeltárása miatt. 

Mészáros Márta soha nem akart hasonlítani semmilyen más filmesre sem. Jancsó Miklóshoz feleségül ment, becsülték egymás tehetségét, de Mártának egyetlen filmje sem tükröz valamiféle "Jancsó-hatást."

Jancsó Miklós és Mészáros Márta

Első két játékfilmje, a Holdudvar és az Eltávozott nap saját és azonnal erős rendezői egyéniségről árulkodik. Nem véletlenül választotta főszerepére Kovács Kati énekesnőt. Volt valami belső hasonlóság bennük, Kovács Kati hangja a magyar filmvásznon is újat hozott, nagy kár, hogy abbahagyta a filmszínészi pályát. 

Mészáros Márta játékfilmes indulása egybeesett a cseh új hullám nemzetközi sikerével. Szemléletmódjában valóban rokon a cseh filmekével, de, miként korábban Jancsó, most a cseh filmstílus sem hatott rá direkten. Csak a "saját szeme" érdekelte, semmiféle más látásmód nem: másokat becsült, de fel sem merült benne, hogy mások hatása alá kerüljön, csak az, ahogy ő látja a világot, ahogy ő ábrázolja. Ha nem lett volna a cseh új hullám, ő akkor is megalkotta volna saját munkáit.

Évekig volt élettársa az egyik legjobb lengyel színésznek, Jan Nowickinek. Beszélt lengyelül, ott éltek, jól ismerte és becsülte a lengyel filmet... Csakhogy erre is ugyanaz vonatkozik, mint amit az imént mondtam: meg sem kísértette, hogy utánozzon bárkit és bármit. 

"Feminista" rendezőnek kiáltották ki, és női sorsokat elbeszélő filmjeivel nagy nemzetközi sikereket aratott. A "feminista" jelző azonban kevesebb talán, mint ami az ő filmjeinek az igazsága. Többször elmondta, külföldön jobban megértették, nagyobb sikere volt, mint itthon. Ez azonban csak részben igaz: indulásakor, majd - hosszú évek múltán - a Napló gyermekeimnek Magyarországon is méltó, nagy sikere volt, mind a nézők, mind a kritikusok becsülték.

Hetven évét betöltve egyre újabb filmeket rendezett, egyre újabb, és gyakran váratlan meglepetéseket hozott. Mondták - mondják - rá, hogy "biológiai csoda", bár van ebben valami fura kettős értelem. Én mindenesetre dicséretnek és megbecsülésnek hallom, ezért is írtam le. A hatvanas évek bonyolulttá váló magyar valóságában és filmgyártásában megtalálta a saját hangját, a saját igazságát: sok mindent előbb és élesebben mondott ki filmjeiben (és képi ábrázolásában), mint bármelyik kortársa. Egész pályafutása során hű volt önmagához és a valósághoz. Példaadó.