Tango Nuevo

 Írta: Inkabringa

Mi a tangó? Abrazo, vagyis ölelés. A tangóban az abrazo jelenti a legfőbb szabályt: két ember egymással harmóniában levő, zenére ringó ölelése. Argentínában a mai napig hihetetlen kultusza van a tangónak, annak különféle variációinak. A tangó az a tánc, ahol nem számít az életkor, a rigorózus lépéssorrend, csak a két táncoló ember egymásra figyelése. Kevés ennyire érzékeny és improvizatív tánc van a világon, mint az argentin tangó. Ahogy mondani szokás, a tangó két ember szavak nélküli beszélgetése.

A tangó a 19. században vált Argentína meghatározó zenéjévé és táncává, amikor tömegesen érkeztek európai bevándorlók az országba. Állítólag ekkoriban egy nőre hét férfi jutott. A férfiak két módon kerülhettek egy nő érintésének közelébe: a bordélyházban és a tangó révén. Ezért aztán a férfiak egymással is sokat táncoltak gyakorlásként, hogy minél mívesebben tudjanak tangózni és ez által egy nő kegyeibe férkőzni.

Kétségtelen, hogy az igazi argentin milonga klubban a hetven éves és a húszéves táncol egymással, a partnerválasztásban a tánctudás és a másikra figyelés minősége az elsődleges. Vagyis maga a tánc: a tangó.

A tangó nemcsak a táncok között, hanem az emberi kapcsolatok között is unikális helyen van. Két ember közös teremtése. Olyan meghittség, amire a nyilvános térben csak ez a tánc képes. Két ember egymásra hangolódása, ami olyan bensőséges, hogy a kívülálló szemlélő észre sem veszi, micsoda energiák és empátiák szabadulnak fel tangózás közben. Egy okos férfi táncol időnként a nővel, akkor is, ha nem tud, mert a tánc bűvös kapocs két ember között.

A tangóból lett szalontánc és látványos színpadi show, de az igazi tangó, amikor kis klubokban hétköznapi emberek egymás és a maguk örömére összesimulva táncolják. Még Ferenc pápa is szeret tangózni, Buenos Airesben rendszeresen járt tangóklubokba. 

A pandémia egyik kegyetlensége, hogy a táncmulatságoktól is elzárja az embereket. Nagyon hiányzik ez. A tánc élvezete akkor teljes, ha mások is táncolnak körülöttünk. 

Astor Piazzolla (1921-1992)

A mai napon Astor Piazzolla születésének 100. évfordulóját ünnepeljük. Ő az argentin tangó nagy megújítója. Habár az argentin tangó állandóan megújul. Élni csak így lehet.

Piazzolla gyerekként New Yorkban kezdett el zenét tanulni. Két óriási zenei hatás érte: Carlos Gardel és az édesapjától kapott bandeón révén a tangó, valamint a magyar származású Wilda Bélától kapott zongoraleckék révén a klasszikus zene kettős bűvkörébe került. Ez a kettős hatás egész életét és életművét meghatározta. Johann Sebastian Bach és az argentin tangó: egy valódi abrazo (ölelés) Piazzolla életművében.

Amikor 16 évesen visszatért szülőhazájába, Argentínába, klubokban, kabarékban játszott tangót, és találkozása Arthur Rubinsteinnel a klasszikus zenei tanulmányok felé indította. Piazzolla csodálatosan tudta egybefonni az argentin tangó szenvedélyességét a klasszikus zene szabályaival, és nem félt a jazztől sem. Elvégre a tangó, mint tánc, az improvizáció műfaja: két ember közös teremtése.

Piazzolla képes volt arra, hogy az improvizatív, sokstílusú, változékony tangót szimfóniává vagy rapszódiává alakítsa úgy, hogy egyik zenei stílus terrénuma sem sérült. Első ilyen szerzeményei között volt az 1950-es évek elején bemutatott Buenos Aires szimfónia (részlet ITT) vagy a Sinfonietta. Számos rövidebb zenei darabot is írt a tangó, a klasszikus zene és a jazz nemes ötvözéséből, mint amilyen a Tanguango.

Az 1950-es évek közepén Párizsban tanult klasszikus zenét, többek között Nadia Boulangertől. Boulanger meggyőzte Piazzollát, hogy a tangó és a klasszikus zene ötvözetével nemcsak saját stílusát találja meg, hanem egy új zenei minőséget is ad a világnak.

Piazzolla még Párizsban hallotta Gerry Mulligan jazz-szaxofonos oktettjét és hazatérve Argentínába, megalapította saját oktettjét, az Octeto Buenos Airest. A zenekarban két bandoneón, két hegedű, egy nagybőgő, egy cselló, egy zongora és egy elektromos gitár játszott. Pompázatos hangszerelésekre és zenékre inspirálta ez a felállás Piazzollát. Nem ez volt ez egyetlen zenekara, több zenei formációban kísérletezett a tangó, a jazz és a klasszikus zene abrazójával.

Követve Boulanger tanácsát, Piazzolla új zenei stílust teremtett, a nuevo tangót, ami meghozta neki a világhírt. Felszabadította a tangót és ez a populista-nacionalista argentin politikai közegben dühödt ellenállást váltott ki. Külföldön barangolt, számos zenei sikert ért el: neve fogalommá vált világszerte. Írt filmzenét Bellocchiónak és csellódarabot Rosztropovicsnak Le Grand Tango címen. Megjelentette az El Tango című lemezt (részlet ITT) a világhírű argentin író, Jorge Luis Borges közreműködésével.

Több évtizedes pályáján megírta - Vivaldi Négy évszakjának mintájára – Buenos Aires Négy évszakját (részlet ITT), együttműködött a komolyzene és a jazz jeles képviselőivel. Sosem állt le a kísérletezéssel, az elektronikus zene és a tangó ötvözésével is foglalkozott, ami aztán a későbbi követőire is hatott, gondoljunk csak a Gotan Projectre.

Az 1980-as években a világ összes operaháza, koncertterme, jazzfesztiválja tárt karokkal, ünnepelve fogadta Astor Piazzollát és a nuevo tangót. A Libertangót a világ minden pontján ismerik. 1992-ben meghalt Astor Piazzolla, de az argentin tangó és a nuevo tango él örökkön örökké.

A bejegyzés URL-címe: https://inkabringa.blogspot.com/2021/03/tango-nuevo.html