Írta: Inkabringa
A játékosság nincs kellőképp megbecsülve haszonelvűségre épülő világunkban. Pedig a játék az elme és lélek nemesedésének egyik legjobb eszköze. A játék aktivitás: szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi értelemben is. A mai magyar társadalmunk sajnos nem erről szól.
Nemrég írtam róla a blogban, hogy manapság az SZFE hallgatói képviselik a léleknemesítő aktivitásra késztető játékosságot a társadalomban.
És még valaki: Kurtág György.
Tőle megtanulhatjuk, miként lehet nemes lélekkel kibírni a magyar és kelet-európai rögvalóságot.
Kurtág György holnap lesz 95 éves. Ma, ünnep violáján, őt köszöntöm. A 90. születésnapjára írt bejegyzést ezzel a sorral fejeztem be: „És a játék folytatódik….”
Kurtág életművében kiemelt helye van a játékosságnak. Abban az értelemben, mely szerint a játék a lélek nemesedésének és a szabadság megtalálásának eszköze. Ha valakitől, Kurtágtól megtanulhatjuk, miként kell a játékosságot felfedezni és megőrizni magunkban.
Kurtág játékossága a felnőtt, világot értelmező ember játékossága: teremtés. Az ő játéka egy szabad felnőtt lélek játéka az engedelmességre és önmegadásra kényszerítő társadalmi közegben.
Bár zeneiskolába és kórusba jártam, tanultam szolfézst és hangszert is, ismerem a zenetörténet korszakait, de Kurtág vezetett rá, hogy a zene ennél sokkal több. Kurtágtól megtanultam zenét hallgatni, a zenei antropológiától pedig megtanultam, hogy a zene a társadalom minden szegmensében jelen van. Aztán rájöttem, hogy Kurtág amellett, hogy zeneszerző és tanár, még zeneantropológus is. Hiszen totalitásában érzékeli a zenét, de a legapróbb részleteit is képes értőn elemezni.
A Játékok zongorafutamai olyanok nekem, mint Örkény egypercesei. Elbűvöl szellemességük, sokrétűségük, bámulatosan igényes utalásrendszerük, és a korhadt társadalmi korlátokon átlépő felszabadító játékosságuk. Akik Kurtág játékain tanultak zongorázni, ugyanazt érezhették. mint én, aki Kurtág játékain tanult zenét hallgatni: felszabadultságot. Hallgassuk meg például a Butáskodjunk együtt című darabot a Játékok-sorozatból egy igazán átélt előadásban. Kurtág játékai révén gyerek és felnőtt egyaránt megízlelheti a hangszer és a zene örömét, messze elkerülve a szabálykövetés idomító közegét.
Kurtág Játékok-sorozatának darabjai a bennünk rejtőző felszabadult játékosság forráshelyeire vezetnek. Kurtág bátorít a komfortzóna elhagyására, a fantáziánk kiélésére, de a felelősségvállalásra is. Megadja a lehetőséget, hogy ne váljunk a szűk teret adó társadalmi elvárások engedelmes rabjává. Sőt, Kurtág arra bátorít, hogy mi magunk alakítsuk az életkereteinket, fittyet hányva a társadalmi elvárásokra és státuszszimbólumokra.
 |
| Kurtág György 1955-ben |
Pedig Kurtág sem kapta könnyen a játékosságot. Sosem tagadta alkotói válságait, a társadalmi térben létezés depresszióját. 1956 után alkotói válságba került, ahogy ő mondta, „1956-ban tényleg összeomlott számomra a világ. Nemcsak a külső, de belső világom is.” Évekig tartó némaság után kezdte el a Játékok máig tartó sorozatát, de a játékosság egyéb műveiben is ott bujkál. A játékosságot nem az önfeledt jóllét, a „se bú, se kár” élvetegség, hanem a keserves küzdelmek idején fedezte fel magában. A játékosság révén találta meg a szabadságot. Ezt kell nekünk megtanulni tőle.
Tudor Arghezi, román költő egyik verssora Kurtágot is megtalálta: „Penészből, gennyesedő sebekből és sárból új szépségeket és értékeket keletkeztettem.” Ez a verssor messzemenőkig jellemzi Kurtág egyéniségét és zenéjét. Történelmi viharok és egyéni bánatok kísérik az életét. A fájdalmait is a zenéjében oldja fel. 2019-ben elvesztette Mártát, a feleségét, akivel több mint hetven évet éltek együtt. Csodaszép harmónia ez. Kivételesen példaadó életet építettek.
 |
| Kurtág Márta és Kurtág György |
Minap láttam a Mezzón Madaras Gergely karmesterről egy nemrég készült portréfilmet. Lélekvidító volt a közéleti rikácsolások sivatagában. Madaras Gergely meglátogatta Kurtágot egy mű próbái előtt, aki partitúrájának különös jelrendszerét magyarázta finom zongorajátékkal kísérve. Meghittség volt ebben a diskurálásban, a zene szent szolgálata. Kurtágnak nemcsak a sablonokon átlépő zenéjéről, hanem egyedi zenei jelzeteiről is doktori értekezések születtek már.
Csalog Gábor zongoraművész mondta Kurtágról:
„Kurtág etikája a megalkuvás tilalma. Végsőkig harcol minden hangért. És ezt a magatartást, ezt az etikát nem lehet tanítani, csak ha ott a tanár, aki éli. A legfőbb tudás talán az, hogy ha a tudást csak tudjuk, az még nem tudás. Meg is kell élni.”
Holnap lesz Kurtág György 95. születésnapja. Február 19-én, egy néphagyomány szerint, ha megszólal a pacsirta, már a közel a tavasz. A pacsirta hangja elhozza nekünk a tavaszt, Kurtág zenéje pedig rávezet minket, hogyan kell búban-bajban-veszedelemben is megalkuvás nélkül szabadnak lenni - játékosan.
Kapcsolódó bejegyzés:
A kilencven éves kortárs - Kurtág György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése