Írta BikassyGergel
Ilyenkor, kényszerű, vagy önkéntes zárlatban nemcsak a szokott, és gyakran buta internetes oldalakat nézzük. Valamikor például feliratkoztam egy "Academia" nevű honlapra, amely időnként kiváló, magas színvonalú doktori disszertációkat és szakkönyveket küld. Ingyen olvasható mind, választott témában. Néhányat elolvasva, csak hozsannázni tudom. (Ifjú magyar tudósjelölt francia nyelvű nagydoktorija is volt: kiváló).
Legutóbb véletlenül egy dél-francia könyvkiadó (Verdier) honlapjára bukkantam. "Telephelye" egy Mediterrán-tengerhez közeli hegyi kastély, ennek külön és érdekes középkori története van. A kiadónak persze párizsi címre lehet írni, könyvesboltjuk ott is van, és néhány, főleg délvidéki városban. A választéka imponáló: sok nem-francia könyvet gondoz, főleg olaszt és spanyolt, de vannak orosz és lengyel kiadványai is. A francia kultúra sokáig hagyományosan nem figyelt más országokra, még a nagy spanyol irodalom is "Pireneuson túli", az olasz pedig "Alpokon túli" volt, nekem egy jó francia filmlexikon szerzője exkuzálta magát könyvének olasz és spanyol hiányaiért ilyen módon. Felbátorodva udvarias válaszától, megkértem néhány kifelejtett magyar rendező (Huszárik, Gaál és Sára Sándor) pótlására is - mindez régen, a nyolcvanas évek elején történt.
Érdeklődve látok most a Verdier Kiadó választékában egy "Bela Czuppon" nevű szerzőt. Magyar eredetére csak kicsit bizarr neve utal. Béla az ő neve, ékezettel vagy anélkül. Montpellier-ben élő színházi szakember és rendező. A Kiadó programjában nagyon sok könyvbemutató és más közönségrendezvény szerepel, mind kisebb- nagyobb déli városokban. Messze, egyre messzebb most minden élő esemény. Talán a legújabbakat sorban el is halasztják. Örülhetünk, és örüljünk is az internet segítségének...
Kapcsolódó bejegyzés:
Terek és könyvek (Régi Párizs főterén 2.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése