Írta: Inkabringa
Ki ne gondolkodott volna már arról, hogy van-e az univerzumnak olyan pontja, ahol az emberek egymás megértésére és nem félreértésére törekednek? Ahol a különféle szempontok és látásmódok nem az egymás ellen uszítást, hanem a különféleségek iránti érdeklődést erősítik. Ahol a véleménykülönbségek konstruktívan összesimulnak, és nem csak konokul egymásnak feszülnek.
Ki ne gondolkodott volna már arról, hogy van-e az univerzumnak olyan pontja, ahol az emberek egymás megértésére és nem félreértésére törekednek? Ahol a különféle szempontok és látásmódok nem az egymás ellen uszítást, hanem a különféleségek iránti érdeklődést erősítik. Ahol a véleménykülönbségek konstruktívan összesimulnak, és nem csak konokul egymásnak feszülnek.
Nos, ez a hely a
krono-szinklasztikus infundibulum. Kurt Vonnegut „fedezte fel” nekünk, rá mindig
számíthatunk az ilyesféle problémák megoldásában. A fent nevezett hely korrekt
és pontos leírását A Titán szirénjei című könyvében egy
gyermekenciklopédia szócikkeként adja meg.
A citátum most ebből következik:
„KRONO-SZINKLASZTIKUS
INFUNDIBULUM. Képzeld el, hogy az apukád a legokosabb ember, aki valaha is élt
a Földön, és mindent tud, és mindig igaza van, és ezt mindig be is tudja
bizonyítani. Aztán képzeld el, hogy egymillió fényévnyire egy másik csudaszép
világban él egy másik gyerek, akinek az apukája a legokosabb ember, aki valaha
is élt abban a messzi, messzi csudaszép világban, az az apuka is mindent tud,
és ő is be tudja ezt mindig bizonyítani, szakasztott, mint a te apukád. Mind a
két apukának mindig igaza van.
Igen ám, csakhogy ha
véletlenül találkoznának, szörnyű veszekedés támadna, mivelhogy némely dologban
eltérne a véleményük. Erre persze te azt mondod, hogy a te apukádnak van igaza,
és a másik gyerek apukája téved. Hanem a világegyetem roppant nagy hely.
Irdatlanul sok ember elfér benne, akinek mind igaza van ebben-abban, csak épp
egymással nem jutnak egyetértésre.
És hogy miért lehet mind a két
apukának igaza, és miért keverednek mégis szörnyű veszekedésbe? Azért, mert
iszonyúan sokféleképpen lehet az embereknek igazuk. Szerencsére a
világegyetemben vannak olyan helyek, ahol végre mind a két apuka kapiskálhatja,
hogy miről beszél a másik. Ezek azok a helyek, ahol a különféle igazságok olyan
takarosan egymásba illeszkednek, mint az apukád napelemes órájának az
alkatrészei. És ezeket a helyeket úgy hívják, hogy krono-szinklasztikus infundibulum.”
(Fordította:
Borbás Mária)
Fotó: Hengki Lee |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése