Írta: bikassygergel
A szándékosan harsány címet nagyon is jogosnak érzem. 1966 január végén halt meg, kerek évfordulója van tehát a halál és felejtés szomorú kalendáriumában. Röviden emlékezzünk most rá: Balázs Bélával együtt a legnagyobb magyar némafilm-esztéta, és Balázs Bélával ellentétben némafilm-történész is. Mindketten (hogy ismét harsány legyek) nemcsak magyar, de nemzetközi mezőnyben is egyértelmű bajnokok. A németül író Balázs Bélát sokáig elismerték, idézték, és hivatkozási alap volt (most már ő sem). Hevesy sohasem volt hivatkozási alap, őt már rég elfeledték. Ez a modern művészet- és filmelmélet művelőinek egyik nagy buta lustasága, lusta butasága.
A szándékosan harsány címet nagyon is jogosnak érzem. 1966 január végén halt meg, kerek évfordulója van tehát a halál és felejtés szomorú kalendáriumában. Röviden emlékezzünk most rá: Balázs Bélával együtt a legnagyobb magyar némafilm-esztéta, és Balázs Bélával ellentétben némafilm-történész is. Mindketten (hogy ismét harsány legyek) nemcsak magyar, de nemzetközi mezőnyben is egyértelmű bajnokok. A németül író Balázs Bélát sokáig elismerték, idézték, és hivatkozási alap volt (most már ő sem). Hevesy sohasem volt hivatkozási alap, őt már rég elfeledték. Ez a modern művészet- és filmelmélet művelőinek egyik nagy buta lustasága, lusta butasága.
 |
| Hevesy Iván (1893-1966) |
A magyar avantgarde művészi csoportosulások munkatársa volt, Moholy-Nagy, Bortnyik barátja, Kassák és mások vitapartnere. Szinte egyetlenként a magyar avantgarde alkotók közül Magyarországon maradt 1919 után, ez aztán garantálta ismeretlenségét a nagyvilágban. Itthon a Nyugat és más folyóiratok filmrovatát vezette. A közönség leginkább fotótörténészként és fotóesztétaként ismerhette. Utolsó éveiben az akkori Filmvilágban jelentek meg írásai. Nagyon kis példányszámban egy-két könyve utána is megjelent, szűk szakmai nimbusza változatlannak látszott.
Utoljára 1993-ban adta ki a Magyar Filmintézet (melynek jogutódját most jogutód nélkül az új "nemzeti állam" tollvonással szüntette meg) - tehát az akkori Magyar Filmintézet adta ki főművét, A némafilm egyetemes történetét. Az Örökmozgóban rendeztek egy kis alkalmi megemlékezést. Jelen volt két lánya (Hevesy Anna foglalta össze a kötetben H.I. életrajzát - vázlatosan.) Ott ők is, mindenki abban bízott, és arról beszélt, hogy elkezdődhet az író munkásságának részletes kutatása, műveinek újabb megjelenése... Azóta, úgy tudom, nem jelent meg semmi.
Emlékezzünk bizakodva.
 |
| Uitz Béla: Hevesy Iván arcképe |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése