Vízkereszt – ahogy akarjuk

Írta: Inkabringa

Ma Vízkereszt napja van, ami a hagyományok szerint a karácsonyi ünnepkör zárónapja és egyben a farsangi időszak kezdete.

A keleti (ortodox) keresztényeknél ez a karácsony napja.

A keresztény kultúrkör fontos ünnepe ez. Epifániának is nevezik, az Epiphania Domini (Urunk megjelenése) kifejezésből adódóan.

Az epifánia az ókori rómaiaktól átvett kifejezés, a hódító uralkodó fényes bevonulásának ünnepségét nevezték így.

A keresztények számára a 4. századtól Jézusnak az emberek előtti megnyilvánulása, isteni eredetének megjelenítése.

Az idők folyamán Jézus életének három eseményét kötötték ehhez a naphoz:

- A háromkirályok látogatását a kis Jézusnál. Róluk a Biblia is megemlékezik, de neveket nem említ. Aranyat, mirhát és tömjént vittek a jászolban fekvő kisdednek. Név szerinti említésük a 8. századtól vált általánossá. Gáspár (Caspar), Menyhért (Melchior), Boldizsár (Balthasar) – a napkeleti bölcsek.

Dürer: Királyok imádása

- Jézus megkeresztelését a Jordán vizében;

15. századi ikon

- Jézus csodatételét a kánai menyegzőn (a vizet borrá változtatta).

Giotto: Kánai menyegző

Engem mindig is nagyon érdekelt ezen gondosan kiművelt egyházi tanításoknak a néphitben való továbbélése.

A folklór izgalmas világ. Mifelénk a téli időszakhoz kötődő hagyományok különösen gazdagok és érdekesek. Érthető, valamivel el kellett ütni az időt a végtelen hosszú téli estéken, amíg még nem volt se tévésorozat, se sztárshow.

Érdemes olvasni a kitűnő folklorista, Újváry Zoltán tanulmányait, könyveit (pl.: Népi színjátékok és maszkos szokások, 1997)

Nagy szerencsémnek tartom, hogy tanítványa lehettem.

Az biztos, hogy a folklór nem száraz téma. Burjánzó pikantéria és szellemesen bumfordi életkedv van benne.

Január 6-át nálunk Vízkeresztnek hívják.

A hagyományok szerint ilyenkor a papok házról házra járva szenteltvízzel behintették a portákat, hogy óvja a lakóit egész éven át az ártó rontásoktól. Betegség, bú, gond, baj távol maradt a szertartás után.

Ilyenkor az ajtóra felvésték a háromkirályok nevének kezdőbetűjét és az évszámot.

A víznek nemcsak tisztító, hanem gyógyító és a rontást távol tartó hatása is volt. Az állatok vizébe is öntöttek néhány cseppet a szentelt vízből, és az év folyamán gyermekágytól a ravatalig minden fontosabb eseménynek kísérője volt.

A házszentelést a pap és a kántor adományok gyűjtésével is összekötötte. A családok terményt, diót, kolbászt, szalonnát, néhol pénzt is adományoztak, melynek egyharmad része a kántort, kétharmada pedig a papot illette.

Hiába, nem volt még állandó bértábla és bónusz juttatások. A jó pap holtig koldult.

A házszentelés neve koleda volt. Szerte a Kárpát-medencében ismert szokás.
Néhány éve Magyarországon is fellépett Csehország legismertebb világzenei formációja, a morva népzenei hagyományokból építkező Tomáš Kočko Orchestra.

Ehhez a naphoz tartozott a háromkirályjárás szokása is. Ilyenkor gyerekek jártak házról házra énekelve. Ez is része a népi színjátékoknak. 

A legismertebb és állandó szövegmotívuma a csillagének (a dalszövegre kattintva meghallgatható):

Három királyok napján dicsérjük énekekkel, országunk egy istápját vigadozó versekkel: szép jel és szép csillag, szép napunk támad.

A napkeleti bölcseket jelképező csúcsos süveg és (gyakran rugó által kiugratható) csillag volt jellegzetes viselete.

Mint általában a jeles napokhoz, a Vízkereszthez is számos időjóslás tartozik.
Például, ha ilyenkor süt a nap, hosszú tél várható. Akkor is, ha enyhe az idő. Más helyeken meg ez épp a rövid telet jelenti.
Bárhogy is, de már ezen a nagyon téli napon is a tél elmúlta körül keringőztek a gondolatai a népi időjósoknak is.

Ez a nap egyben a farsang első napja. A farsang legvidámabb és legszabadosabb időszaka volt az évnek.

A Vízkeresztnek Európa déli országaiban más, de szintén rendkívül fontos hagyománya van.

Olaszországban ez a nap a La Befana ünnepe. Az olasz gyerekeknek ez olyan várva várt esemény, mint itt a Mikulás. Ilyenkor kiteszik fényesre pucolt cipőiket az ajtó elé és várják az ajándékokat.

A napkeleti bölcsekhez ennek az ünnepnek is köze van. A legenda szerint ugyanis vízkereszt violáján (előestéjén) betért a három napkeleti bölcs megpihenni egy boszorka hajlékába, segítséget kérve a kisded Jézus kereséséhez, de elzavarta őket. Majd megbánta mogorvaságát, édességgel teli zsákkal utánuk eredt és minden szembejövő gyereknek adott valami finomságot, hátha ő a Megváltó.

Ilyenkor Rómában hatalmas-tarka felvonulás van, amely a Szent Péter székesegyházhoz vezető Via Conziliazionén vonul végig a három királyokkal, mindenféle díszes öltözetbe bújtatott lovagokkal, dámákkal, zenészekkel, mutatványosokkal.

Megidézi a középkori farsangi forgatagok hangulatát.

Spanyolországban szintén a gyerekek megajándékozásának ünnepe ez. Ilyenkor ők is fényesre suvickolt cipőiket kirakva várják az ajándékokat. A Mikulást itt a három királyok jelentik.

A Cabalgata de los Reyes ünnepe szintén egy színes és parádés felvonulás, a Háromkirályok belovaglása.

Vízkereszt előestéjén a városokon meghatározott sorrendben felsorakozva elindul a tarka menet táncosokkal, köznéppel és az ajándékokat hozó napkeleti királyokkal.

Ez az ünnep mór és keresztény elemeket is magába olvasztott.

Mindenképp szemkápráztató és lenyűgöző látványosság.

A Vízkeresztről már több mint négyszáz éve mindenkinek eszébe jut Shakespeare fergetegesen mulatságos és egyben szívet melengetően megható története is, a Vízkereszt, vagy amit akartok.

Háromkirályokon és néphagyományon túl most már ez is része a vízkeresztre gondolásunknak.

"Biztosan tudom, hogy a bánat az élet ellensége."

Nyugodtan mondhatjuk tehát, a Vízkeresztről a mai kor emberének már tényleg és igazán bármi az eszébe juthat.

Ez a szép benne, sose feledjük.

Kezdődjön a farsang!