Inkabringa és YGergely közös blogja

Kultúrtombolda és tengertánc! Irodalom és antropológia. Filmművészet és kortárs művészet. Orson Welles, Bunuel, Fellini, Cassavetes, Weöres Sándor, Clifford Geertz, Sol Tax és Boglár Lajos... Párizs, Róma és Lisszabon. Szajna, Tevere és Tejo. És az Andok. Füstölgések, gondolmányok, mindenféle vidám vagy komor dühöngések az élet apró-cseprő és röhögően komoly dolgairól, amit láttunk, éreztünk, hallottunk, olvastunk. Együtt megélni és értelmezni is jobb az életet.

2021. április 19., hétfő

Buñuel és a gyilkosság angyalai

Írta: BikassyGergely

Szándékosan rejtettem el itt (könnyű keresésre) az egyik legnehezebb Buñuel-film címét. Most olvasom hogy Bodó Viktor valahol Európában színpadra vitte. Jó volna látni. Valaki talán azt is tudja, vitték-e már színpadra régebben? (Én nem tudom). Operaszínpadon azonban már előfordult, néhány éve az Uránia híres városokból operákat közvetítő sorozatában látni lehetett. Különös volt, mint az eredeti.

Öldöklő angyal (rendező: Bodó Viktor)

A rejtélyes mexikói film több, mint ötven éve nagy feltűnést keltett (talán) Cannes-ban. Akkorra csak a nagyon profik emlékeztek egy 1930-as években botrányos avantgarde filmeket rendezett ifjú spanyolra, Dalí egykori barátjára. Luis Buñuel hosszú viszontagságok után az európai néző számára itt született újjá. Ki ismerte itt féltucatnyi Mexikóban készített remekművét? Utólag lehet ugyan felfedezni remekléseket, de sohasem ugyanaz, mintha akkor, ugyanakkor, épp időben!

Buñuel aztán egy még nagyobb, jótékony botránnyal visszatért Madridba és Párizsba: mellesleg ez a filmje (Viridiana) korszakos remekműve lett a filmművészetnek, és ezt legalább fél Európa rögtön megtapsolta. A másik fele (ahova mi tartozunk), csak később, és csak filmklubokban. A hőkölés népe mindenről lekésik. Mindig? A jövőben is? Nem tudom, de ilyes gondolatokkal kezdem most írni "Buñuel és a gyilkosság angyalai" munkacímmel a Filmvilág számára nyári dolgozatomat. Lesz nyár, lesznek angyalok...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

„az ismeret lelkiismeret nélkül az élet megrontója” (Rabelais)
„Ha nézhetsz, láss is. Ha láthatsz, figyelj oda.” (José Saramago)
„A játék a kutatás legjobb módja.” (Albert Einstein)
„A korszerűség nem a korral való föltétlen azonosulást jelenti; benne-gyökerezést jelent, de nem gazsulálást.” (Esterházy Péter)
„megkeresni és felismerni tudni, ki és mi az, a pokol közepette, aki, és ami nem pokol, s ezt tartóssá tenni, annak teret adni” (Italo Calvino)
„Csukd be a szemed, ess szerelembe, maradj ott” (Rúmi)
„A Föld felszínén mindenhol lehet Olümposz.” (Henry David Thoreau)
„A boldogság szeretet kérdése, semmi másé. Aki szeretni tud, az boldog ember.” (Herman Hesse)
„Ne idvezülj, ne vezekelj, ne cifrázd. Tedd, mit tenni kell” (Nemes Nagy Ágnes)
„Önnek kedvére való a virtus demokrácia nélkül?” (Esterházy Péter)
„Az ember olyan csimpánz, aki seggrészeg lesz a hatalomtól.” (Kurt Vonnegut)
„Egyedül azt várom el az embertől, hogy a világnézete ne vegye el a józan eszét” (Witold Gombrowicz)
„Valamennyien súlyos háborús sérültek és súlyos háborús sérültek leszármazottai vagyunk Európában.” (Nádas Péter)
„Bármi, bármikor, bárhol, minden ok nélkül” (Frank Zappa)
„Ha az ember maga is látszatokra épít, akkor a képmutatástól és a dekoráció imádatától nem olyan egyszerű megszabadulnia.” (Nádas Péter)
„A platánok köztársasága.” (Elias Canetti)
Rajongtam a járatlan utakért; érettük volt, hogy a járt utat következetesen elhagytam. (Határ Győző)
Sapere aude!

Inkabringa és YGergely közös blogja

Keresés ebben a blogban

2021. április 19., hétfő

Buñuel és a gyilkosság angyalai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Java