Sweet happy life

Írta: Inkabringa

Végére értünk ennek az évnek. Ilyenkor szokott jönni a mulatozás, az emelkedett hangulatú újévi köszöntés. Most némiképp másként alakul. Világjárvány van. Ez nem az egymással keveredés és a táncmulatságok ideje. Az idei szilveszter visszafogott lesz. Ámde szűk körben, akár kettesben is át lehet táncolni az új esztendőbe. Szentkuthy Miklós a náci megszállás alatt levő Budapesten egyik szerelmével egy lakásba zárkózott és commedia dell'arte darabokat vittek színre - egymás kedvére. A szokásaiból kilökték ugyan, de a lelkét nem tudták megtörni. A lényeg, hogy még ennek a furán cudar évnek az utolsó napján se adjuk meg magunkat a nyekergő rosszkedvnek. 

Most az év végén azokért a nemzedékekért táncolunk itt a blogban, akik a leginkább kiszolgáltatottak a világ bumfordiságának. Táncolunk az idősekért, akiket elzártak szeretteiktől és a világtól egy életüket fenyegető veszély árnyékában. Szembe kellett nézniük a magánnyal, a feleslegesség érzésével és a halállal. Ez az év nekik volt a legnehezebb.

Ilyenkor mindig eszembe jut a szüleim tánca egy családi esküvőn. Apámnak fájt a lába akkoriban, botra támaszkodva járt. Aztán úgy éjféltájban megszólalt egy hamisítatlan keringő. A keringő volt az ő kedvenc táncuk. A lábfájós apám felkérte anyámat táncolni. Keringőztek úgy, mintha a parkett forogna alattuk, és csak siklanának ezen a forgó színpadon. Lebegtek, forogtak, lehengerlő eleganciával. Bámulva csodáltuk őket. Minden gondjuk, bánatuk, fájdalmuk elmúlt a tánc idejére. Későn született harmadik gyerekként nekem csak ez a tánc jutott a szüleim egykori táncmulatságaiból. Apám január 1-én született, s bár már évek óta nem él, ez a keringő minden Újévkor eszembe jut. Életem legnagyobb táncélménye.

És táncoljunk a gyerekekért és a fiatalokért. Ők sokkal lazábbak, nyitottabbak, kreatívabbak, szabadabbak, mint a felnőttek. Mi lenne, ha a következő évtől a felnőttek tanulnának tőlük némi görcsös tradíciók nélküli életkedvet? A gyerekek nem annyira a világjárványt szenvedik meg, bár a szorongás észrevétlenül az életük része lett. Azok a gyerekek pedig, akiknek szülei jövedelem nélkül maradtak, mára a szegénység vasmarkába kerültek. Ez a világ, ha nem vigyáz, a nélkülöző és a jómódban élő gyerekek jövőjével is packázik pillanatnyi érdekekért.

Ezen a szokatlan szilveszteren húzódjanak félre a táncparkettről az omnipotens felnőttek, és figyeljenek arra, milyen táncra vágynak az utánuk következő és az előttük járó nemzedékek. 

A mostani szilveszterhez csak egyetlen zenét ajánlunk, nem az idei TopHits slágerek egyikét, hanem a 100 éve született Peggy Lee Sweet happy life című dalát, az idősekért, a gyerekekért, és az észhez tért emberiség jövőjéért. Meg azért is, mert szilveszteri mulatozó társaság nélkül is varázsos élmény erre a dalra kettesben áttáncolni az új esztendőbe. Jövőre majd bepótoljuk az idén elmaradt összes táncmulatságot, lerázzuk magunkról a bilincseket kis hazánkban és nem zabáljuk tovább élvetegen a Földet. Mikor legyünk bizakodók, ha nem egy új esztendő küszöbén?

Önmagunkon túllátó bölcsességet kívánunk mindnyájunknak! 

Egyúttal köszönjük trendetlen blogunk olvasóinak határainkon innen és túl egész éves figyelmét!

Boldog Új Évet Kívánunk!