Torres Vedras karneválja

Írta: Inkabringa

A karnevál felszabadító, egymásra figyelő, egymást segítő, demokratikus, vidám, frivol, bátor és fesztelen ünnep. Jellemzője a vitriolos szellemesség és a sziporkázóan kreatív szemtelenség. Sokat változott az évezredek alatt, sok vargabetűt írt le, de maradt az emberi közösségek összetartozásának szimbóluma. Mert lehet csupán élveteg maskarás bolondozásnak tartani, de a karnevál egy univerzális ünnepkör, mely kultúrákat és évezredeket köt össze. Az élet komplexitásának groteszk, szabad, a sokféleségek összetartozását szimbolizáló megnyilvánulása, mely a mindennapok visszásságait és a hatalmon levők leplezett galádságait nyilvánvalóvá teszi. Ahol rátalálnak a karnevál szellemére, ott életkedv, tetterő, tisztánlátás, szolidaritás jár vele. Ezek nélkül nincs egészséges társadalom, de mindezeket nem lehet elérni szigorú dörgedelmekkel.

Az emberi közösségek döntése, hogy a karnevál mivé válik általuk. A Joker című filmben láthattuk a karnevál disztópiáját. És az is előfordul, hogy nem tud felszínre törni a karnevál szelleme: erre jó példa kis hazánk.

A karnevál életkiteljesítő, az emberi közösségek legjobb hagyományait őrző oldalát mutatja Európa legnyugatibb csücskében, Portugáliában zajló karnevál. Torres Vedras egy 80 ezres város 50 km-re Lisszabontól. A karnevál ideje alatt nonstop üzemmódban közlekednek Lisszabon és Torres Vedras között a buszjáratok és vonatok, ahogy más városokból is. Minden és mindenki a karnevált szolgálja a tömegközlekedéstől kezdve a közintézményeken át a polgármesterekig. Ahol értik a karnevál szellemét és lényegét, ott komolyan veszik.

Torres Vedras - Portugália

A legportugálabb karneválnak nevezik a Torres Vedras-i karnevált. A középkorból eredeztetik, mint a karneválok nagy többségét, olykor majdnem eltűnt, ahogy az gyakran előfordul a tékozló emberiség történetében. (Még Bachot is majdnem elfelejtették.) 

A karnevál jelenlegi formája a 20. század elején alakult ki. 1910-ben Portugália köztársaság lett, és 1912-ben már ennek az új társadalmi berendezkedésnek a jegyében karneváloztak Torres Vedras lakói.

Torres Vedras karneválja 1932-ben

A második világháború évei alatt betiltották, Salazar diktatúrája érthetően nem szívlelte a pimasz szókimondás és civil felszabadultság ünnepét, de a karnevál szellemét kiirtani mégsem tudta. Most sem könnyű itt az élet, mégis karneváloznak. A karnevál lényege – történelmi koroktól és helyektől függetlenül - a feje tetejére fordított világkép. Van egy nagyon fontos eleme: a karnevál a civil, hétköznapi emberek önkéntes, kreatív és egymással együttműködő szerveződése. Ahol az elit „ráül” a karneválra, ott a kiválasztottak cicomás belterjes bálozásává válik, vagy a „vedd és edd” konzumkultúra profitábilis termékévé. De az már nem is igazi karnevál, hanem fogyasztási cikk, a hatalmi manipuláció eszköze. Ezt a csapdát szerencsésen, és pláne tudatosan, kikerülte Torres Vedras karneválja.

Már az 1600-as években is karneváli egyesületek alakultak itt, akik az utcai mulatságot szervezték. Az 1920-as években felelevenítették ezt a régi hagyományt. A cél a karnevál szellemének megőrzése, mely a spontaneitást, a közösség erejének megtapasztalását, és a civil emberek részvételének elsődlegességét hivatott megóvni. A karneváli társaságok helyiekből szerveződnek, jelenleg öt ilyen egyesület létezik. Munkájukat nagyon komolyan veszik, egész évben ébren tartják a karnevál szellemét, ami nemcsak a mulatozást jelenti, hanem az egymásra figyelést is. Minden egyesület saját profillal működik. Közös bennük, hogy a karnevál révén társadalmi aktivitásra, közösségi tevékenységre bírják rá az ott élőket.

Torres Vedras karneváli egyesületei figyelnek arra, hogy a közösség minden tagjának javára legyenek. Például a karnevál idejét nem ildomos a saját jövedelem gyarapítására használni. Az étel-ital és egyéb fogyasztásokból (maskarák, álarcok, parókák stb.) befolyt bevételeket a nélkülözők javára fordítják. Minden karneváli egyesület gyűjtéseket, adományozási alkalmakat hirdet egész évben, mellyel a rászorulókat támogatják.

A 2000-es évektől a környezeti fenntarthatóságra is figyelnek a karnevál szervezői. Újrahasznosítható termékeket használnak még a maszkok és jelmezek, óriásbábok készítéséhez is. Együttműködnek számos környezetvédelmi szervezettel, a karnevál védjegye alatt felvilágosító kampányokat támogatnak, a karneváli tematikáikban is megjelenik a bolygó védelme. Karneváli eredetiséggel segítik a környezetvédők munkáját. Nem csupán a legportugálabb, de a legzöldebb karnevállá akarnak válni.

EcoCopo - az ökotudatos pohár, mely a karnevál egyik szimbólumává vált a 21. században

Minden nyáron kihirdetik a karnevál tematikáját, amely a karneváli emlékművel együtt 1999 óta új elem a karneváli hagyományokban. Megújulva megőrizni: ez a hagyományőrzés titka. Természetesen a karneváli téma kihirdetését is utcai táncolással kötik össze. Általában aktuális eseményekhez kapcsolódik a tematika, melyet persze tágan értelmeznek. Volt már a futball, az Európai Unió, a világpolitika, a környezetvédelem, a televízió, a mozi, a zene, a sport, az emberi kultúrák sokfélesége is témája a karneválnak. Idén a mágia és fantázia tematikája köré szervezik a mulatságot.

A pikírt társadalomkritikára minden téma alkalmat ad a portugáloknak. A karneváli emlékművekkel vaskosan kicsúfolják a világ hatalmasait, elkényeztetett sztárjait, félresikerült ügymeneteit. Felszabadult karneváli nevetéssel fogadják Trump, Bolsonaro vagy Putyin ábrázolásait. Nekünk másféle emlékművek jutnak e honban. Nincs is túl felszabadult hangulat.

Karneváli emlékmű

A karnevál napokig tartó lélekfrissítő mulatság, amikor a város és a környék apraja-nagyja összegyűlik, és színes maskarákba bújva az utcán táncol egymással vegyülve, vidáman bolondozva. Megállás nélkül szól a szamba, az utcán egymást érik a Zés Pereiras dobosok. Hiszen több évezredes hagyomány, hogy karnevál idején az emberek elűzik a gonosz, ártó erőket síppal-dobbal, nádi hegedűvel.

A fő attrakció a húshagyó kedd és a megelőző hétvége maskarás fiesztája. A karneváli tematikához illeszkedő jelmezekbe bújnak családok, iskolák, baráti társaságok, munkahelyi közösségek, mindenféle rendű-rangú emberek, és bolondozva-táncolva belevegyülnek a karneváli forgatagba.

Torres Vedras jellegzetes karneváli alakja a Matrafona. Női ruhákba bújt férfiak lepik el ilyenkor az utcákat. Parókák, rúzs, kacér ruhák, harisnya. Ez senkiből nem vált ki homofób indulatokat, mert a Matrafona megbecsült hagyományos szereplője a karneváli menetnek. A feje tetejére fordított karneváli világot jelképezi, ahol a férfiak a nők ruháiba bújnak és kipróbálják, milyen is nőnek lenni. (Ennek megfelelője a számos helyen létező asszonyfarsang, amikor nők öltöznek férfinak és mulatoznak férfi módjára. Valamikor Magyarországon is szokásban volt ez, Boglár Lajos etnográfiai filmet forgatott róla.)

A karnevál alkalmat ad arra, hogy a világot a feje tetejére állítsuk, egymás bőrébe bújhassunk, egymás sorsát átérezhessük.

A komikus, bizarr kinézetű hatalmas méretű fejszobrok is elmaradhatatlan kísérői a karneválnak Torres Vedrasban. Szintén Európa számos pontján ismert a karnevál végén a bábuégetés (itt: Entrudo temetése) és a végtelenül kifacsart és komikus bírósági tárgyalás, amikor az elmúlt év minden hatalmi aljasságát és rossz pillanatát a fejére olvassák, majd a karneváli közösség előtt elégetik. Jöhet a tavasz, a megtisztult remények és célratörések.

A karnevál egy szimbólumerdő, melynek gyökerei az ókorba nyúlnak, és sosem szabadna elengednie az emberiségnek. Látszólag egy rumlis, maskarás, dévaj, komolytalan mulatozás. De valójában segít megőrizni a józan eszünket. 

Korábbi karneváli bejegyzések:
Mardi Gras (New Orleans - USA)

Componidori (Szardínia)

Cape Verde karneválja (Zöld-foki Köztársaság)