Hagyományosan formabontó újévi koncertünk következik két részben, egy
ráadással. Idén koreográfusokkal köszöntjük az új évet. A tánc kiapadhatatlan
örömforrás és egyben érzékeny kifejezőeszköz is. Olyan koreográfusokat
választottunk, akiknek minden munkáját érdemes megnézni. Eredetiek, világra
érzékenyek, újítók és sablonmentesek. Legyen ilyen az új esztendő is!
Johann Strauss Kék Duna keringője
talán az egyik legelcsépeltebb dallam Magyarországon. Amint meghalljuk,
elálmosodunk. Vonszolja magával a kiirthatatlan toposzokat, a hófehér
tüllruhás, kristálycsilláros fényes palotatermek édeskésen unalmas műpompáját.
Thierry Malandain jótékonyan
visszaadja nekünk a Dunát és ezt a keringőt is. Ez a koreográfia tényleg
mélykék, úgy árad, ahogy a Duna hullámai fickándoznak és hömpölyögnek, még ha a
Duna már nem is kék, inkább szürke, de szeretik minden országban, ahol áthalad.
A folyókat mindenhol szeretik, a Gangeszt is, az Amazonast is, a Nílust is, a
Dunát is, mert összekötik azt is, amit az emberek szétválasztanak. Thierry
Malandain szokatlan, szabálytalan és bizarr koreográfiájában mindez benne van: ez
maga a Duna. Megszabadítja a zenét az unalmas közhelyektől és mi rádöbbenhetünk,
milyen csodaszép ez a Strauss-keringő. Mert aki már keringőzött, az tudja, egy
igazi sodró dallamra olyan méltósággal hömpölyöghetnek a táncospárok, ahogy a
vén Duna átszeli Európát, és olybá tűnik, nem is ők forognak, hanem a
táncparkett. A Föld forog.
Köszönjük, Monsieur Malandain!
Ezotériában járatos ismerősünk szerint 2018-ban a Vénusz lesz az
uralkodó bolygó, mindenki szerelmes lesz és az emberek úgy általában egymás
megértésére és segítésére fognak törekedni. Kiábrándító lehet a hozzáállásunk,
de egyrészt az az érzésünk, hogy ilyesmit minden évben kiolvasnak a bolygók
jövés-menéséből. Másrészt az emberek bolygóállás nélkül
is szerelmesek lesznek, és mindig akadnak, akik másokhoz megértéssel és segítő
szándékkal fordulnak. Ámde ezek olyan fontos megtartó erők az élethez, hogy
szívből kívánjuk, hogy akár a Vénusz miatt, akár a maguk akaratából, békében férjenek meg egymással a világban az emberek. Alexander Ekman okos iróniával,
szellemes pofátlansággal nyúl klasszikushoz és divatoshoz egyaránt. Az emberek
közötti kapcsolat örök téma és soha nem lehet kimeríteni, mert annyi árnyalata
és változata létezik, ahány ember él a világon. A legnagyobb kreativitás és
találékonyság a másik ember megértéséhez kell.
Mourad Merzouki a
hiphop elemeit vegyíti a kortárs tánccal és ebből az ötvözetből nagyon mély
gondolatokat tud a nézők fejébe táncolni. Az Agwa jó példa erre, a víz ember általi birtoklása felelősséggel is
jár, a jólétben pancsikálva is kegyeskedjünk ezt észben tartani. Mi most mégis
más megfontolásból mutatjuk ezt a táncrészletet újévi koncertünk ráadásaként.
Elvégre, ha van alkotói szabadság, akkor lehet befogadói szabadság is. Aki egy
átmulatott szilveszter után az üres üvegek és poharak között képes ilyen laza
attrakciókra, akkor máris készülhet a farsangi mulatságra. Bár mi vagyunk az az
ország, ami száműzte és el is felejtette az igazi farsangi mulatságot, ellenben a böjtnek egyre nagyobb respektje
és divatja van. Ezt is lehet méltányolni, még ha mi nem is tudjuk. Azon a
véleményen vagyunk, hogy a hatalmasokat fricskázó farsangi vigadalom nagyon is jót
tenne ennek az országnak az idei tavasz érkezése előtt. Lélekszabadító lenne.
Állítólag az emberek arról szeretnek olvasni, amit már ismernek. Mi
meg azt mondjuk, amiről mindenki ír, arról mi már minek írjunk? A világ
ezertémájú és izgalmas, sokszínű és vonzó.
Nagy szerencse, hogy ezen a szép bolygón élhetünk. Vigyázzunk rá és
egymásra is az új esztendőben!
Idén is megköszönjük olvasóink szertefutó témájú, trendeken
túli blogunk iránti figyelmét!
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése