Írta: BikassyGergely
A Dél-Dunántúl legszorgosabb prózaírója Bertha Bulcsu volt. A hatvanas években szerkesztőként dolgozott majd minden pécsi napilapnál, egyszersmind a Dunántúl, majd a Jelenkor pécsi folyóiratnál. Évtizeddel később már a budapesti irodalmi lapok munkatársa, szerkesztője. Akkor már Óbudán élt. Önmagát - kevés regénye ellenére - egyértelműen novellistának tartotta, jogosan. Emellett igazi publicista: vad és országos vitát váltott ki "Kesudió" című Élet és Irodalom-beli írása.
 |
| Bertha Bulcsu (1935-1997) |
Bertha Bulcsút, mint szépírót talán (méltatlanul, vagy nem) elfelejtették, bár remélem, a pécsi könyvtárakban ma is gyakran kölcsönzik. Utókora azonban létezik, a "halhatatlanok" Digitális Akadémiája számon tartja összes műveit. Talán irodalmi- művészeti portréi igazán maradandóak, több kötetben sem férne el mind. Pécs-Baranya irodalmi fénykora éppen a hatvanas-hetvenes években világított a zeniten. Bertha személyesen ismert minden baranyai írót és költőt, mindenről aznap értesült, és a legtöbb kulturális eseménynek résztvevője is volt.
Weöres Sándornak három vagy négy korai verseskönyve jelen meg Pécsett. A "Bóbita" bábegyüttes 1965-ben alapult a városban. Weöres 1943-ban elköltözött, majd egy hosszabb (?) 1946/47-es ottléte után igazán már soha nem volt pécsi író. Korai éveit Bertha Bulcsu inkább csak közvetve, a mindvégig a városban maradt Várkonyi Nándor és Csorba Győző emlékein keresztül, emlékei segítségével ismerhette. Csorba Győzőnek közeli ismerőse volt, sőt barátja lett. Két nagyobb irodalmi interjút is szentelt neki. Ezeket minden érdeklődő elolvashatja a Digitális Akadémia honlapján. Most azzal csinálnék kedvet az olvasáshoz, hogy elmondom: Csorba Győzőnek felnőtt korában is sokáig ólomkatonák sorakoztak az ablakpárkányán. Aztán egyszer csak eltűntek. Erről is lehet olvasni BB irodalmi interjúiban, természetesen magam is innen tudom. Olvassuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése