Boris Vian, április bolondja

 Írta: Bikassygergel

Nem emlékszem, írtunk-e már Boris Vianról, de semmi baj, megérdemel több bejegyzést is.

"Április bolondja" mondom, pedig márciusban született. Több novellájában mégis hangsúlyos az április, egyik legszebb regényfigurájának pedig ez a különösen csengő szép neve: Folavril.

Boris Vian (1920-1959)

Vianról egyik, akkor ösztöndíjjal Párizsban élő fiatalkori barátom beszélt nekem, talán 1967-ben, Nemsokára elküldte Vian egyik könyvét. Inkább jó ismerősöm volt, öccse még gimnáziumi osztálytársam. Barátok is lehettünk volna, sajnos az én csúnya hibámból nem lettünk: ezt a későbbi hibámat bocsánatkérés híján nem tettem jóvá, és máig, ötven év elteltével is restellem. Nincs bocsánat  - ő fiatalon meghalt...

Vissza Boris Vianhoz. A nevét sem hallottam addig, holott az igaz francia (vagy külföldön: franciás) ínyencek azért ismerték: Vernon Sullivan néven botrányt keltett, félpornónak bélyegzett regényt publikált Köpök a sírotokra címmel (pert kapott a nyakába), nagyobb epizódszerepet játszott Vadim Veszedelmes viszonyok-adaptációjában. Ezenkívül jazz-zenész és dalszerző volt. Fiatalon halt meg. Magyarországra akkor még a híre sem jutott el.

Gyorsan elolvastam, és különlegesen érdekesnek éreztem a könyvet, furcsa, költői fantasztikumát. Írtam róla egy lelkes olvasónapló-beszámolót, ez lett az egyik első folyóiratban megjelent írásom. (Nagyvilág, 1968). Nem sokkal később kiadták magyar nyelven (Tajtékos napok - Bajomi Lázár Endre fordításában), és nagyon hamar rendkívül népszerű lett a magyar olvasók körében, a hamarosan megjelenő Pekingi ősz-szel együtt. Első magyar fordításait mind Bajomi Lázár Endre készítette, az ő halála óta mások is, sőt később minden könyvét többen újrafordították, egy ideig talán ő volt a legnépszerűbb francia író, kicsit már-már a franciás szubkultúra itthoni éllovasa.

Sanzonjai - főleg Vian korai, 1960-as halála után - rekordsikerű lemezeken jelentek meg. Legismertebb talán a negyvenes évek vége felé született A Dezertőr. Ezt a dalát az algériai háború alatt betiltották és új perben vádolták meg. Először Mouloudji énekelte, később nagy hatással maga Vian - nekem is az a lemeze van meg. Mostanában bukkantam a Wikipédián egy olyan honlapra, mely felsorolja és közli is a Dezertőr összes idegen nyelvű fordítását (ITT).
Olaszul tizennégyet (!) látok, angolul hetet. Magyarul két fordítást tüntet fel az összeállítás: az egyik - tört magyarsággal - egy számomra ismeretlen olasz nevű szerző munkája, melynek fura módon épp a tört, rossz magyarság adja sármját. Most gyorsan egy másik honlapot adok meg ITT a Dezertőrről.

Sajátos az egyik első olasz nyelvű Dezertőr-szöveg: a tragikus sorsú Luigi Tenco énekelte, aki nemsokára, 1969 februárjában a sanremói dalfesztiválon fiatalon öngyilkos lett. (Úgy látszik, Viant énekelni nem egészen veszélytelen). De jobb, ha nem félünk tőle, jobb, ha betiltások és politikai keménykedések (esetleg erőszakok), új katonai tervek idején észben tartjuk szövegét és dallamát.

Készülő, új magyar fordításokat segítve íme a dal eleje eredetiben:

Monsieur le Président,

Je vous fais une lettre

Que vous lirez peut-etre

Si vous avez le temps.