A hagyományos népi kultúrában a karácsonyt megelőző advent az
elcsendesülés, megpihenés időszaka volt. A nagy mezőgazdasági munkálatoknak
vége szakadt és mindenki pihent, amennyit csak tudott, hogy bírja a jövő évi
kemény munkát.
A 21. században nem vagyunk ilyen lustálkodók. Az év vége a legnagyobb
hajtás időszaka. Biztosan vannak e honban, akik szépen elcsendesedve töltik az adventet,
derék dolog, legyenek rá büszkék. Azonban a földi halandók elsöprő többsége
betanított munkástól az egyetemi tanárig, majd’ beleszakad az év végi hajtásba,
lót-fut, dolgozik bomolva, betegen, fáradtan, jóformán a karácsonyi
vacsoraasztalig. A hét elején el tudta valaki képzelni, hogy vasárnap
karácsony?
 |
| Kép: Kiss Maja, 8 éves - Igazgyöngy Alapítvány |
Pedig az lesz. Mindenki ízlése és hite szerint ünnepelje. Mert azért
ez ünnep, már csak azért is, mert ráhúzhatjuk néhány napra az ajtót - legálisan, a
társadalmi elvárások szerint sem vitatva - erre a rendkívül érdekfeszítő országra, és ez már önmagában egy ünnepi pillanat. Összebújunk az itthon levő
szeretteinkkel, gondolunk a távol élő szeretteinkre és végre lazulunk egy kicsit.
Aki karácsony tájékán segített másokon, annak azt kívánjuk, ne hagyja abba januártól sem, mert a rászorulóknak már nem elég a szezonális segítség.
Mindenki pihenjen, töltődjön, egyen-igyon-aludjon, szeressen és reméljen.
Boldog karácsonyt kívánunk mindenkinek!
 |
| Kép: Mohácsi Dorina, 13 éves - Igazgyöngy Alapítvány |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése