![]() |
| Szomjas György |
Kultúrtombolda és tengertánc! Irodalom és antropológia. Filmművészet és kortárs művészet. Orson Welles, Bunuel, Fellini, Cassavetes, Weöres Sándor, Clifford Geertz, Sol Tax és Boglár Lajos... Párizs, Róma és Lisszabon. Szajna, Tevere és Tejo. És az Andok. Füstölgések, gondolmányok, mindenféle vidám vagy komor dühöngések az élet apró-cseprő és röhögően komoly dolgairól, amit láttunk, éreztünk, hallottunk, olvastunk. Együtt megélni és értelmezni is jobb az életet.
Keresés ebben a blogban
2020. november 27., péntek
Szomjas György és filmjei
2020. november 23., hétfő
Vége az emberi butaságnak?
![]() |
| Ráth-Végh István (1870-1959) |
2020. november 11., szerda
Márton nap és Hitler-színészek
2020. november 3., kedd
Sean Connery és A domb
![]() |
| Sean Connery a Goldfingerben |
2020. október 27., kedd
Alberto Sordi 100 éve
Írta: BikassyGergely
Helyesebben: lassan száz és fél éve. Akkor született, bár a blogban elfeledkeztünk róla. Van nagyobb, fontosabb, jelentékenyebb olasz színész, de Rómában őt szerették legjobban.
![]() |
| Alberto Sordi (1920-2003) |
Valahogy eggyé vált a Várossal: egész életében itt, és csak itt élt. Több nézőszavazáson is ő nyerte a közönségszavazatokat. Legalábbis Rómában mindig ő nyerte. Nincs is nem-római filmje, vagy ha van, az nem az igazi. A római nézőket nem nagyon érdekelte, ki a jó, ki a jobb, ki a legjobb, hiszen nekik Alberto Sordi volt a mindenük. Összeveszhetett Fellinivel, összeveszhetett bárkivel, csak a római közönséggel nem.
Századik évfordulóján, még tavassszal muzeális emlékház lett egykori állandó háza, a Város központjától délre. Jártam arrafelé úgy egy évtizede, de be nem jutottam. Örülhet, aki ma (meg holnap) meglátogatja.
![]() |
| Alberto Sordi római házának teraszán |









