Írta: Inkabringa
Idén jelent meg a tömegmédia befolyásoló mechanizmusairól szóló könyv Az Egyetértés-gépezet címen, egyik szerzője Noam Chomsky. A könyv mottója John Milton egyik sora: „Azok, akik megvakították a népet, vakságáért gyalázzák őket.” Majd elemzések olvashatók a tömegek befolyásolásának és megtévesztésének példázatairól. A szerzők konklúziója, hogy a 21. században az egyre leleményesebb tömegvakítás veszélyei a legjobban úgy kerülhetők el, ha az emberek a kis, helyi közösségekben való aktivitásuk révén a társadalmi folyamatok felelősségteljes elemzőivé, alkotóivá és generálóivá válnak ahelyett, hogy egy fentről közéjük dobott „cafatot” marcangolnának. Ahogy Arisztotelész mondotta: „márpedig az ember csak cselekvés által létezik”.
Idén jelent meg a tömegmédia befolyásoló mechanizmusairól szóló könyv Az Egyetértés-gépezet címen, egyik szerzője Noam Chomsky. A könyv mottója John Milton egyik sora: „Azok, akik megvakították a népet, vakságáért gyalázzák őket.” Majd elemzések olvashatók a tömegek befolyásolásának és megtévesztésének példázatairól. A szerzők konklúziója, hogy a 21. században az egyre leleményesebb tömegvakítás veszélyei a legjobban úgy kerülhetők el, ha az emberek a kis, helyi közösségekben való aktivitásuk révén a társadalmi folyamatok felelősségteljes elemzőivé, alkotóivá és generálóivá válnak ahelyett, hogy egy fentről közéjük dobott „cafatot” marcangolnának. Ahogy Arisztotelész mondotta: „márpedig az ember csak cselekvés által létezik”.
Ez jutott eszembe múlt
héten, a Nőügyek című dokumentumfilm
bemutatóján. A film a Palantír Film Alapítvány
műhelyéből került ki, rendezője Füredi Zoltán, aki a DocuArt
vezetője is. A Palantír Alapítvány és a DocuArt célja a
kultúrák közötti párbeszéd elősegítése, a dokumentumfilmek
és a vizuális antropológia valóságlátásának megismertetése.
Ez a szó - nőügyek
- több értelmezési tartományt is megnyit, melyek szellemesen
feleselnek egymással. Első ránézésre a film témája a nő, de
nem a csábos, nem a szende, nem a szőke, nem a barna, nem az öreg,
nem a fiatal vagy egyéb jelzőkkel ellátott „sztereotip entitás”.
A film igazi témája az értelmes és sorsáról dönteni képes, a
közösségért felelősséget vállaló ember, akik ez esetben
történetesen főként nők. Ezzel máris eljutottunk egynéhány
„rázós” témához, melyeket egyesek szitokszóként emlegetnek,
mások meg épp ezért tabuként kezelnek. A Nőügyek
mindezen témákat magában foglalja, de sokkal általánosabb
tanulságot hordoz. A film a hétköznapi emberek öntevékeny,
önsegítő, életjavító aktivitására ad szemléletes példákat.
Mivel nincsenek mély
gyökerei a társadalmunkban, ezért olykor értetlenség,
lesajnálás, gyanakvás kíséri a civil szerveződéseket. Mit
akarnak a hétköznapiságukhoz ragaszkodó hétköznapi emberek
hétköznapi ügyeikkel a fároszok, héroszok és népvezérek
földjén? A civilek porba hulló földi halandóként a saját
életterüket teszik élhetőbbé és gondolkodóvá. Márpedig ha
ezek a kis, hétköznapi aktív civil szervezetek behálózzák az
országot, egyre nagyobb divatba jön az önállóság és
döntésképesség. Kelet-Közép-Európa történetében kevés
alkalom volt a hétköznapi civil aktivitást megtapasztalni, inkább
az épp aktuális mindenható fensőbbség követése volt az
elvárás. Václav Havel a civil társadalmak fontosságáról szóló
írásából már idéztem máskor is, most is megteszem: „A
civil társadalom a demokrácia legszilárdabb alapja. (…) A
politikai pártok és a politikai intézmények kiszikkadnak a
sokrétűen strukturált civil társadalom éltető nedve nélkül,
elveszítik kezdeményezőképességüket, végül politikai profik
begyöpösödött, zárt csoportjává silányulnak. (…) Minden
eddiginél fontosabb azonban, hogy a civil társadalom öntudatra
ébreszti az embereket.”
A fentiekből
kitalálható, hogy a Nőügyek című dokumentumfilm a női
civil szervezetekről szól. A Norvég Civil Alap támogatásával
megvalósult „A női sokszínűség képei – filmes workshop a
hatékony kommunikációért” című tíz hónapos projekt
keretében a Palantír Film Alapítvány 2015 áprilisától
kezdődően Budapesten, Miskolcon és Veszprémben workshopot
szervezett női civil szervezeteknek a hatékony kommunikáció
módozatairól, a média eszközeinek praktikus felhasználásáról.
A workshop elméleti és gyakorlati médiaismeretek elsajátítását
is magában foglalta. Civil szakértő (Komlósi Orsolya),
médiaszakemberek, úgymint grafikus (Grosan Cristina), filmrendező
(Lakos Nóra), televíziós és online újságíró (Bombera
Krisztina és Hasszán Zoltán), kommunikációs szakember (Leichtman
Ágnes) és más meghívott előadók vezették be a civil
szervezetek képviselőit a hatékony média megjelenés módozataiba.
A korszerű vizuális marketing használata a civil szervezetek
esetében nem a profitszerzést, hanem a segítő- támogató
hálózataik kiterjesztését szolgálja: minél többen tudjanak
róla, hogy nincsenek egyedül és a problémáik megoldására van
segítség.
A workshopon 22 női
civil szervezet vett részt, a nőket érintő problémák széles
spektrumát képviselve. Hozzáteszem nyomatékkal, hogy a női civil
szervezetekben nemcsak nők tevékenykednek, hanem férfiak is,
együttműködve egy közös megoldandó célért. Ahogy a nézőtéren
sem csak nők voltak, mellettem is ott ült e blogban is társam. A
workshop végére valamennyi szervezet készített egy néhány
perces bemutatkozó filmet magáról. Nem beszélve arról a plusz
hozadékról, hogy az egymásról sem tudó civil szervezeteknek
kapcsolati rendszert, tapasztalatcserét és tudásbázist
jelentettek a közös munkával és együttgondolkodással töltött
hónapok.
Sokszínű és
sokérdeklődésű e női civil szervezetek tevékenységi köre,
ahogy a nők is ilyenek, meg a férfiak is, és úgy általában az
emberek. Nokedliszaggatóval még senki sem csinált prosperáló
társadalmat. Valamennyi szervezetet nem tudom felsorolni, bár arra
érdemesek lennének, néhány szervezetet azonban megemlítek. Változatosak a nők problémái
és a segítség módozatai a mai társadalmunkban. Vannak, akik a
párkapcsolati erőszaktól szenvedő nőknek segítenek saját
tapasztalatból dolgozva, mert ők maguk is életük egy szakaszában
áldozatok lettek. Más szervezetek az emberkereskedelem
áldozatává váló és prostitúcióra kényszerített nőknek
segítenek kiszabadulni és újra integrálódni a társadalomba.
A film egy fiatal lányról
szóló történettel kezdődik, akinek minden lépését a szülei
és a környezete felügyeli, nem találkozhat négyszemközt
fiúkkal, egy eltitkolt ártatlan sms is botrányt okoz, pedig ő
felnőtt nő, vágyai vannak és ábrándjai. Csakhogy ez a felnőtt
fiatal nő értelmi fogyatékos, és bár a szakemberek szerint kellő
felvilágosítással lehetne szexuális kapcsolata és egyáltalán
nem ártana neki a szerelem érzése, a családja és környezete a
fogyatékossága miatt, még ha a legjobb szándékból is, nem
engedi felnőni. Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi
Szervezete (ÉFOÉSZ) a fiatal értelmi fogyatékos nőknek és
férfiaknak segít, hogy felnőttként tekinthessenek önmagukra,
felnőtt élményekhez jussanak a világtól elzárt életterükből
kilépve. A workshop alatt készült kisfilmjük ITT
látható.
Az EMMA Egyesület
anonim vonala a várandósság, szülés és gyermekágy témában
várja a nők hívását, akik mástól nem tudják/merik
megkérdezni, nem jutnak információhoz, bizonytalanok, kétségeik
vannak, vagy egyszerűen őszintén szeretnék kibeszélni valakinek
az érzéseiket. A workshopon készült kisfilmjük ITT
látható. Az Otthon Segítünk Alapítvány országos
hálózattá vált, azoknak a kisgyerekes családoknak segít, ahol a
támogató háttér hiányzik (pl. nagyszülők). Segítő hálózatot
szerveztek olyan anyákból, akiknek már nagyok a gyermekeik és segítenek a családoknak a napi
életükben, egyben kapcsot jelentenek a külvilággal. A Mosoly Utca Alapítvány az éhező gyermekeknek segít. A filmbeli
bemutatkozásban az alapítvány vezetője elmondta, hogy férfi
kollégája gyerekként tapasztalta meg az éhezést, ő pedig
anyaként élte át életének egy szakaszában, hogy nem tudott enni
adni a gyermekeinek. Sorsuk jobbra fordulásával azoknak segítenek,
akiknek a családjuk és környezetük nem tud, és napi küzdelem a
gyerekeik ételhez juttatása. A Partners Hungary Alapítvány
a romák és nem-romák közötti interkulturális mediációt
vállalta magára. A megoldást a párbeszéd és a másik
szempontjainak megismerése jelenti. A bemutatkozó filmjük ITT
látható. A Jövőkerék Alapítvány a menekültként
ide érkező nők munkához jutását és társadalmi integrációját
segíti, akik speciális tudásukkal hasznos munkavállalókká
válhatnak. A bemutatkozó filmjük ITT látható.
Sokak szerint a civil
szervezetek gyengék, hétköznapiak, partikulárisak, nincs profi
világfordító erejük és anélkül mi értelme az életnek. Mások
messiásként tekintenek a civilekre, akik megoldják mindenki
helyett a társadalmi problémákat, az összes többi meg továbbra
is ellehet, mint a befőtt. Pedig a civilség lényege
épp az, hogy megmaradnak sokféle hétköznapiságukban, ám egyre
szélesebb társadalmi rétegekben jelenik meg az aktivitás,
involváltság, véleményformálás igénye. Ha egy
társadalom a hétköznapi emberek sokszínű, változatos, reflexív,
tevékeny csoportjaival átszőtt, az a befolyásolhatóságot és
kiszolgáltatottságot mérsékli, az önálló véleményre és
érdekérvényesítésre való képességet növeli. A Nőügyek
nagy erénye, hogy erre a szemléletmódra mutat példákat. Ez a film nem a valamik vagy valakik elleni harcról szól, még csak
nem is kizárólag a nőknek szól, hanem a közös célokról, és a
célok eléréséért való közös munkáról.
Köszönjük! Jó, hogy egy csomó mindent megfogalmaztatok, amit mi csak épp gondoltunk, vagy még csak nem is... Büszkék vagyunk rá, hogy írtatok rólunk!
VálaszTörlésMi köszönjük! Jó és fontos film, örömmel írtunk róla. Bárcsak minél több film készülne a civil szervezetekről. Gratulálunk az alkotóknak!
Törlés