Szív és Iskola

Írta: bikassygergel

Szeptemberben kezdődik az iskola. Az Iskola egyik legmaradandóbb dicsőítője Edmondo de Amicis észak-olasz író. „Maradandó”? Vagy száz évig az volt, afféle világmestere  az érzelmes nevelési regény  műfajának. Szív címmel lenyűgöző hazugságregényt írt a népnevelő iskoláról. A néptanítók szeretetére buzdít, végül egy hosszabb, önálló kisregénnyé terebélyesedő fejezetében az anyai szív dobban, a gyermeki szív hódol. Ez magasan a legjobb, legérdekesebb fejezet. Egy olasz kisgyerek hajóra száll, hogy Argentínában megtalálja eltűnt anyukáját.

Magyarul 1894-ben fordította Radó Antal (Lampel Róbert kiadása), majd Balla Ignác, majd Zigány Árpád. Később a Franklin megint Radó Antal fordításában adja ki, ez válik a legismertebbé. Legújabban a Móra 1986, 1992 (Székely Éva). Még újabb fordítása nem lesz.

Mindenesetre olasz nyelvterületen és tömegkultúrában verhetetlen, két nagy riválisa a Pinocchio és a Ragazzi di Via Pál.  De Amicis 1908-ban halt meg, a Nyugat indulásakor. Írt-e róla a Nyugat? Nem írt, De Amicist egyáltalán nem találom, Szerb Antal Világirodalom történetében sincs benne. Érdekes módon a Huszadik Század, az akkori baloldali folyóirat megemlékezett róla halálakor.

Pál utcai szívek. A Pál utcai fiúk olasz története külön kulturális csemege, rejtély, kuriózum, fontos, nem eléggé értékelt és kutatott titok. 

A Pál utcai fiúk remekmű, a Szív is az, de a Pál utcai fiúk minden hazugsága igazzá csavarodik, a Szívnek semmi igazsága nincs, csak az iskola dicsérete. A néptanítók igazsága. Katona bácsik tisztelete. Tűzoltók tisztelete.

Olasz Nemecsekek novella-füzére. Olvasta-e Molnár Ferenc, Karinthy és Kosztolányi? Az 1894-es, vagy a későbbi, századfordulós kiadásokat majdnem bizonyosan. Két utálatos, ellenszenves gyerek próbálja a sok szépet és jót, a sok szeretetet és könnyet ellensúlyozni. Az egyik (Franti) alávalóan aljas, a másik csak gőgös. Az aljast ugyan kicsapják – úgy kell fülönfogva kidobnia őt a derék tanító úrnak – az osztály döbbenten nézi. Anyukája bejön zokogni, de az aljas a saját anyukáján is röhög. Ez már soknak látszik, de bármilyen sok, a (nyálas) jóindulat tengerét csak felzavarni tudja, nem elcsúfítani. Sír, lobog a szeretet – romantika és humor nélkül.

Frantinak, a született gonosznak komoly irodalma van az olasz irodalomtörténetben, főleg, mert Umberto Eco a hatvanas években kis dolgozatot közölt róla.

Lehengerlően és diadalmasan nevelő célzatú szöveg. Majdnem egyidőben vele jelent meg a Pinocchio Firenzében. A múlt század két legolvasottabb olasz könyve: Szerencsére a Pinocchio felszabadító, boldogító. Visszamenőleg legyőzi a Hamis Szívet. Bár én sajnálom, hogy a  Macska benne nagyon gonosz, egy rókalelkű macska.

Kezdődik az iskola, De Amicis könyve távolodik.