Inkabringa és YGergely közös blogja

Kultúrtombolda és tengertánc! Irodalom és antropológia. Filmművészet és kortárs művészet. Orson Welles, Bunuel, Fellini, Cassavetes, Weöres Sándor, Clifford Geertz, Sol Tax és Boglár Lajos... Párizs, Róma és Lisszabon. Szajna, Tevere és Tejo. És az Andok. Füstölgések, gondolmányok, mindenféle vidám vagy komor dühöngések az élet apró-cseprő és röhögően komoly dolgairól, amit láttunk, éreztünk, hallottunk, olvastunk. Együtt megélni és értelmezni is jobb az életet.

2016. augusztus 5., péntek

Búcsú egy bölcs indiántól

Írta: Inkabringa

A nyári égre bölcs felhő úszott. Meghalt Jim Northrup, Nagy-Kis Madár, ojibwa költő, író, emberjogi aktivista, vietnámi veterán és az indián rezervátumlét őszinte hangú és bölcs tudósítója. Meghalt egy indián.

Megadatott, hogy két éve találkozhattunk vele itt, Magyarországon. Ritka és emlékezetes találkozás. Ritka, mert ez az ország mindig csak a nagy világtrendekre figyel, és így nem vesszük észre, mennyire sokszínűek, érdekesek és tiszteletreméltóak az emberi kultúrák a földön. Mennyivel jobb lenne, ha a nagy fogyasztói massza helyett ezt az ezerszínű szövedéket látnánk. Mennyivel elfogadóbb és okosabb lehetne ez a világ. Emlékezetes is maradt ez a találkozás, mert Nagy-Kis Madár lenyűgöző személyiség volt. Egy bölcs ember, akit nagyon megpróbált az élet és mégsem adta fel okos emberségét és tisztánlátását. Nem vált keserű gyűlölködővé, önfeladó tehetetlenné, önző közönyössé, nem zárta be magát sérelmei ketrecébe. Képes volt felülemelkedni a személyes fájdalmain, okos, bölcs, eredeti humorú analizálója lett az indián rezervátumok életének. Méltóság volt benne, ez az egyik legkiválóbb emberi tulajdonság. A magyarországi látogatásáról írtunk a blogban.

A halála előtti hónapban egy rádióinterjúban súlyos rákbetegen, az élettől búcsúzott. „Tudom, hova megyek. Odamegyek, amit ojibwa nyelven az örök boldogság földjének hívnak. Nincs mitől félnem. Ez csak egy másik világ. Megváltozik a címem.”

Elbúcsúzott a földi élettől, tőlünk, ahogy olyan ember búcsúzik, aki nagyon szerette az életet, ezért mások számára is élhetővé akarta tenni. Ebből a világból hiányozni fog ez a bölcs indián. Az örök boldogság földjén megpihenhet.

Chi-miigwech, Chibenashi!

Köszönjük, hogy voltál nekünk, Nagy-Kis Madár.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

„az ismeret lelkiismeret nélkül az élet megrontója” (Rabelais)
„Ha nézhetsz, láss is. Ha láthatsz, figyelj oda.” (José Saramago)
„A játék a kutatás legjobb módja.” (Albert Einstein)
„A korszerűség nem a korral való föltétlen azonosulást jelenti; benne-gyökerezést jelent, de nem gazsulálást.” (Esterházy Péter)
„megkeresni és felismerni tudni, ki és mi az, a pokol közepette, aki, és ami nem pokol, s ezt tartóssá tenni, annak teret adni” (Italo Calvino)
„Csukd be a szemed, ess szerelembe, maradj ott” (Rúmi)
„A Föld felszínén mindenhol lehet Olümposz.” (Henry David Thoreau)
„A boldogság szeretet kérdése, semmi másé. Aki szeretni tud, az boldog ember.” (Herman Hesse)
„Ne idvezülj, ne vezekelj, ne cifrázd. Tedd, mit tenni kell” (Nemes Nagy Ágnes)
„Önnek kedvére való a virtus demokrácia nélkül?” (Esterházy Péter)
„Az ember olyan csimpánz, aki seggrészeg lesz a hatalomtól.” (Kurt Vonnegut)
„Egyedül azt várom el az embertől, hogy a világnézete ne vegye el a józan eszét” (Witold Gombrowicz)
„Valamennyien súlyos háborús sérültek és súlyos háborús sérültek leszármazottai vagyunk Európában.” (Nádas Péter)
„Bármi, bármikor, bárhol, minden ok nélkül” (Frank Zappa)
„Ha az ember maga is látszatokra épít, akkor a képmutatástól és a dekoráció imádatától nem olyan egyszerű megszabadulnia.” (Nádas Péter)
„A platánok köztársasága.” (Elias Canetti)
Rajongtam a járatlan utakért; érettük volt, hogy a járt utat következetesen elhagytam. (Határ Győző)
Sapere aude!

Inkabringa és YGergely közös blogja

Keresés ebben a blogban

2016. augusztus 5., péntek

Búcsú egy bölcs indiántól

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Java